2022.12.31. 11:15
Csúnyán elbukott 2022-ben a dollárbaloldal, kudarcot vallott Brüsszel (videó)
Hiába gurultak Amerikából a dollárok a kampányra, a hazai egyesült ellenzék csúfos vereséget szenvedett az országgyűlési választásokon – ezzel szemben a Fidesz a negyedik kétharmados győzelmét aratta. Kudarcot vallott az Európai Unió is: az Oroszország elleni szankciós csomagok nem rengették meg Oroszországot, de Európa és az európai emberek súlyos árat fizetnek az elhibázott brüsszeli szankciók miatt. A Magyarországot folyamatosan vegzáló Európai Parlament szocialista alelnökét és több tucatnyi baloldali politikust pedig elsodorta a Brüsszelt megrengető korrupciós botrány – összegezi a baloldal 2022-ben "besült csodafegyvereit" az Origo.
Óriásplakát Debrecenben 2022. március 31-én
Forrás: MTI
Fotó: Czeglédi Zsolt
2022 meglehetősen mozgalmas év volt, az országgyűlési választásokra létrejött a szélsőjobboldal és a baloldali pártok egysége, ám a "csodafegyver" besült, a Fidesz a negyedik kétharmados győzelmét aratta. Azóta kiderült, hogy a dollárbaloldal kampányát gyakorlatilag teljes egészében külföldről, Amerikából pénzelték, több mint 3 milliárd forint került az ellenzékhez guruló dollárok formájában. Eközben az Oroszország elleni elhibázott brüsszeli szankciók miatt az egekbe emelkedett az energiahordozók ára, ami hatalmas inflációt okozott. Eközben pedig a hazánkat minden alap nélkül, folyamatosan korrupciós vádakkal illető Európai Parlament szocialista alelnökét és több tucatnyi baloldali politikust elsodort a Brüsszel legmagasabb szintjeit is elérő korrupciós botrány – foglalja össze az Origo.
2022 az ellenzék csodafegyverének tartott összefogás csúfos kudarcának az éve is volt
– állapítják meg.
Felidézik, hogy a baloldali egység gondolata 2010, a második Orbán-kormány megalakulása óta jelen volt az ellenzéki térfélen, először a 2019-es önkormányzati választás idején sikerült megvalósítani, majd 2021-ben megismételni: az első fordulóban a képviselőjelölteket választották meg az év szeptemberében, majd októberben egy második fordulóban választották ki a miniszterelnök-jelölt személyét. Az eleinte esélyesnek tűnő Karácsony Gergely visszalépése után a hódmezővásárhelyi polgármester, Márki-Zay Péter Gyurcsánynéval küzdött meg a jelöltségért, és győzött.
A cikkben emlékeztetnek Márki-Zay ámokfutására, azokra az ostoba, nevetséges vagy éppen felháborító mondataira, amelyek meghatározták az ellenzék kampányát. Felidézik azt is, hogy Márki-Zay nem csak a "fideszes" nyugdíjasokat sértegette, de ami a legsúlyosabb:belerángatta volna az országot az orosz-ukrán háborúba is.
Mindeközben dőlt a külföldi pénz, 2022 márciusában már gurultak a dollárok a baloldal kampányába. A baloldal persze nemcsak az amerikaiak támogatását élvezte: Brüsszelben és a nyugati médiában szintén próbálták sztárolni Márki-Zay Pétert – hívja fel a figyelmet a cikk.
Végül a Fidesz-KDNP sosem látott választási sikert ünnepelhetett, annak ellenére, hogy az ellenzék bevetette az összefogás „csodafegyverét".
Azzal pedig, hogy a bukott kormányfőjelölt mellé a színpadra a pártvezetők többsége nem állt fel, lényegében azonnal szét is esett az egység – írja az Origo.
Fotós: Illyés Tibor / Forrás: MTI
A dollárbaloldal külföldi finanszírozása, a guruló dollárok botránya azt követően robbant ki, hogy Márki-Zay Péter 2022 augusztusában a Magyar Hang Gulyáságyú című podcastjében elszólta magát és elárulta, hogy
2még június közepén is érkezett több száz millió forintos támogatás az Egyesült Államokból. Ennek a segítségével tudtuk kifizetni a kampány utolsó számláit",
ugyanakkor említést tett arról is, hogy a támogatások több donortól érkeztek az Action for Democracy (AD) nevű szervezeten keresztül. Az AD vezetője pedig nem más, mint Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök és Karácsony Gergely főpolgármester egykori tanácsadója, Korányi Dávid – idézi fel az Origo.
Az ügy kirobbanását követően a rendőrség és a Nemzeti Adó-és Vámhivatal is nyomozást rendelt el, az állami számvevőszék is vizsgálatot indított - ezek az eljárások jelenleg is zajlanak. A cikk felhívja a figyelmet, hogy a guruló dollárok botránya kapcsán a nemzetbiztonsági szolgálatok is vizsgálódni kezdtek, feltérképezték az Action for Democracy kötődéseit, és feltárták, hogy
A szervezet kapcsolatba hozható a National Endowment For Democracy-val (NED) , amelyet nyílt források gyakran úgy emlegetnek, mint a „CIA hivatalossá tett megjelenése külföldön."
Az Origo szerint, ha ezen keresztül vizsgáljuk, még érdekesebb a NED-hez kötődő Action for Demokracy tevékenysége. A Korányi Dávid által irányított szervezet mintegy 3 milliárd forinttal segítette a baloldal választási kampányát.
A jelentés szerint ugyanis a Márki-Zay Péter által életre hívott Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) 1,8 milliárd, a DK közeli Ezalényeg.hu kiadója, az Oraculum 2020 Kft. több, mint 1 milliárd, a DatAdat cégcsoport közel 150 millió, a Gemius Hungary Kft. pedig mintegy 3 millió forintot kapott az Action for Democracy-tól – summázza a cikk.
Elhibázott brüsszeli szankciók
Az Origo arra is kitér, hogy az Európai Unió eddig elfogadott kilenc szankciós csomagja, amelynek célja Oroszország térdre kényszerítése, a február 24-én kitört háború mielőbbi befejezése volt, a visszájára sült el.
A szankciós csomagok nem rengették meg Orsozsországot, az európai emberek és az országok gazdasága azonban súlyos árat fizetett az elhibázott brüsszeli intézkedések miatt.
Európa tüdőn lőtte magát a szankciókkal – idézte Orbán Viktort a cikk, amely a továbbiakban részletezi azoknak a döntéseknek a hátterét, amelyek nem csak az energia árát növelték drasztikusan, de az ellátás biztonságát is veszélyeztették, és
úgy kényszerítették a tagállamokat az orosz energiától való szinte azonnali elszakadásra, hogy nem kínáltak alternatívát.
A szankciós csomagok elfogadása után a tagállamok kaptak egy bizonyos kivezetési határidőt, azonban az energetikai szankciók teljesen felforgatták a kontinens energiapiacát. A földgázra sokáig nem vetettek ki szankciót, mert Magyarország és még néhány más uniós tagállam nemzeti érdekeit figyelembe véve tárgyalni sem volt hajlandó erről. Decemberben azonban elérték Brüsszelben, hogy bevezessék a gázársapkát (ez hazánknak az oroszokkal kötött gázvásárlási szerződését nem érinti, mivel a tőzsdén kívüli ügyletekre, így a hosszú távú megállapodásokra nem vonatkozik a döntés).
Hatalmas korrupciós botrány Brüsszelben
Az Origo cikke szerint az idei év meghatározó eseményei közül is
kiemelkedik az Európai Parlament (EP) vezetését is érintő korrupciós botrány,
amely a brüsszeli bürokrácia történetében talán a legsúlyosabb ilyen ügy, s amely a brüsszeli elit még megmaradt hitelességét is elsöpörni látszik, hiszen a legfelsőbb körökig vezetnek a szálak.
A cikkben emlékeztetnek, hogy a vád szerint az EP több magas rangú tisztségviselője – köztük a szocialista Eva Kaili alelnök – pénzt kapott Katartól azért cserébe, hogy befolyásolja az EP-nek az öböl menti országgal kapcsolatos döntéseit, és a botrány szálai már egészen Panamáig érnek.
Ugyancsak idén kezdett vizsgálódni az Európai Bizottság egy másik jelentős korrupciógyanús ügyben. A gyanú szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elképesztően túlárazott vakcinabeszerzésekkel több tízmilliárd eurós extraprofithoz juttathatta a Pfizert és a BioNTech-et – emlékeztet az Origo.
Az eredeti cikket ITT lehet elolvasni.
