2022.10.19. 12:10
Veszélyeztetné Európa ellátását Brüsszel energiacsomagja
Több ponton is aggályos energiacsomaggal készül az Európai Bizottság a holnap kezdődő kétnapos uniós csúcsra. A javaslatok között szereplő árkorrekciós intézkedés valójában szankciós lépésnek nevezhető. Különösen azért, mert Oroszország egyértelműen jelezte, hogy azok az országok, amelyek maximálják a kereskedési árat, nem juthatnak orosz gázhoz – mondta a Magyar Nemzetnek Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke
Forrás: AFP
Fotó: Frederick Florin
Csütörtökön kezdődik a kétnapos európai uniós csúcstalálkozó, melyre az Európai Bizottság új energiacsomaggal készül. A javaslatok több ponton is aggályosak, nincsenek alátámasztva hiteles tanulmánnyal annak ellenére, hogy nagymértékben érintik a tagállamok energiapiacát és gazdaságát.
– A legnagyobb vita arról az elképzelésről várható, amely korábban tervezett állandó gázársapka helyett egy ideiglenes, dinamikus árkorrekciót vezetne be. Ennek az a lényege, hogy az Európában irányadó holland gáztőzsdén lépne életbe a maximált ár, amely időben változna. Ez azt jelenti, hogy bizonyos árszint felett nem lehetne a tőzsdén kereskedni – mondta a Magyar Nemzetnek Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője. Jelezte: az ármaximum hatálya nem lenne folyamatos, csak akkor működne, ha a tagállamok és az Európai Bizottság úgy döntene. A brüsszeli vezetés kialakítana egy ársávot is, amely nagyobb mozgást engedne a holland gáztőzsde áraihoz képest. A bizottság mindezt ideiglenesnek szánja, mégpedig addig, amíg ki nem dolgozzák a cseppfolyósított gázhoz kapcsolódó árindexet. Ezzel kívánják korlátok közé szorítani majd a gáztőzsde árváltozásait.
– Az eredetinél technikailag bonyolultabb javaslat született, ám továbbra is felmerül az az aggály, amely a korábbi elképzelésnél is kockázatot jelentett. Ha maximált az ár, akkor az nem több, hanem kevesebb gázt eredményez az európai piacon. Az uniónak már most is az a problémája, hogy túl kevés gáz áll rendelkezésére. Ha ez tovább csökkenne, az megnövelné a tőzsdén kívüli ügyletek számát, azoknak az árát, ahogy az ellátásbiztonsági kockázatokat is – magyarázta a szakértő.
A csomag második elemével az Európai Bizottság egy bizonyos mennyiségig kötelező közös gázbeszerzést írna elő. Ehhez kellene csatlakoznia a tagállamok kereskedőinek. Hortay Olivér szerint minden bizonnyal ez is nagy vitát vált majd ki.
– Az intézkedés kötelező jellege felveti azt a kérdést, hogy mi történik majd a kereskedők meglévő szerződéseivel. Korábban is jelezte már több tagállam, hogy csak akkor kapcsolódik a közös beszerzésekhez, ha az önkéntes lesz. Az sem egyértelmű, hogy az új beszerzési kartellnek mi lenne a célja. Egy ilyen kartell csak akkor működik, ha az egyes tagok politikai érdekeit nem viszik be a tárgyalásokra, hanem kizárólag gazdasági érdekek mentén kooperálnak. Az Európai Unió esetében ez nehezen képzelhető el.
– Itt az Európai Bizottság az általa sikeresnek vélt közös vakcinabeszerzés példájára hivatkozik. Annak azonban pont az volt az egyértelmű tanulsága, hogy ott nemcsak a közösség érdekei jelentek meg, hanem politikai szempontok és önérdekek mentén születtek a döntések. Az elmúlt hónapok szankciós politikája is ez utóbbit mutatja. Jogos a félelem, hogy az Európai Bizottság politikai érdekei időről időre felülírhatják a tagállamok gazdasági érdekeit – hangsúlyozta a szakértő.
A csomag harmadik pontja arról szól, hogy azok a tagállamok, amelyek nagy gáztartalékkal rendelkeznek, egy esetleges veszélyhelyzetben kisegítik a szomszédos tagállamokat.
– Azok az országok, amelyeket erősebben sújthat a gázhiány – például Németország – részben azért kerültek nehezebb helyzetbe, mert az elmúlt időszakban fokozták a kereskedelmi konfliktust Oroszországgal. Nem méltányos, hogy azok az államok, amelyek ezzel szemben az elmúlt hónapokban felelősen cselekedtek és figyelembe vették az állampolgáraik érdekeit, irányítsanak át bizonyos gázmennyiséget a felelőtlenül viselkedők irányába – emelte ki az üzletágvezető.
Hortay Olivér összegzésként hangsúlyozta:
a jelenlegi információk alapján kijelenthető, hogy az árkorrekciós intézkedés valójában szankciós lépésnek nevezhető.
A teljes cikk ITT olvasható.
