Kétharmad nélkül: így „alkotmányozna” a baloldal

Az alaptörvénybe egy módosítási rendszer kerül majd bele, amelyről egy politikai deklaráció fejti ki, hogy miért szükséges: ez a helyzet, így állunk, nem fogunk tudni nélküle kormányozni. Mindehhez a felhatalmazást a választók adják majd: előre el kell mondani nekik, hogy az ellenzék erre készül, és amikor az ellenzéki összefogásra szavaznak, erre a menetrendre is szavaznak

– fejtette ki Fleck Zoltán jogász szociológus, hogy képzeli a baloldal a feles törvényekkel való alkotmányozást. Márki-Zay Péter, a baloldal aktuális miniszterelnök-jelöltje közjogi stábjának vezetője azt is elmondta, hogy az új parlament első ülésén félreállítanák mások mellett a legfőbb ügyészt, az alkotmánybírókat és a Költségvetési Tanács tagjait – ismerteti a 444.hu interjúját a Magyar Nemzet.

A lap kérdésére, hogy hogyan lehet elmozdítani például a legfőbb ügyészt, Polt Pétert vagy az alkotmánybírókat, Fleck Zoltán azt mondta, „gyors, minimalista, sebészi pontosságú beavatkozással”. Szerinte, „ha a parlament formálisan semlegesít valamilyen Fidesz által elfoglalt közjogi intézményt, a helyére egy ugyanolyan erős intézményt kell állítania. A jogszociológus szerint ezért kell a baloldali koalíciónak mindehhez még a választás előtt felhatalmazást kérnie a választóktól.

Fleck ugyan azt állítja, hogy nem kaptak felhatalmazást új alaptörvény előkészítésére, mégis arról beszél, hogy az új alkotmányt annyira minimalistára szabnák, hogy a jobboldal számára is elfogadható legyen. Viszont a Fidesz helyett inkább a Fidesz választóival konzultálnának róla.

Egy minimalista alkotmányra van szükség, amelybe nem írunk bele társadalmi értékeket, mert az ország egyik fele ilyen értékeket tart fontosnak, a másik meg olyanokat. Nem lehet alkotmányos szinten eldönteni a családpolitikai, szexuális, eutanázia- és más hasonló kérdéseket

– szögezte le a jogszociológus, aki szerint ezek a kérdések morálisan megosztók.

Fleck beszél az új alkotmányról is, igaz azt nem fejti ki, hogy szavaznák meg, ha csak feles többséggel számolnak. A jogszociológus azt viszont elárulta, hogy a terveik szerint csak két választás után, két különböző parlament szavazatával lehetne az alkotmányt megváltoztatni, vagy megváltoztathatatlansági klauzula kerülne bele, illetve esetleg szuperminősített többséggel, vagy népszavazással lehetne csak módosítani.

Fleck a cikkben arról is beszámolt, hogy Márki-Zay Péter alkotmányossággal kapcsolatos elgondolásaira a brüsszeli balliberális progresszió már áldását adta. – Szembesítette az EP frakcióit és több biztost, köztük a két jogállamért felelős biztost, Vera Jourovát és Didier Reynders-t is azzal, hogy radikális változásra készül, és senki sem emelt kifogást – állítja a baloldal közjogi stábjának vezetője.

A Gyurcsány Ferenc mellett már többször hitet tevő Fleck Zoltán, a baloldali Eötvös Károly Intézet igazgatójaként nemrégiben azt nyilatkozta az MSZP-hez köthető Hírklikknek: „Nagy valószínűséggel egy ’22-es ellenzéki győzelem után időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről. De ez soha nem volt másként rendszerváltáskor, nagy forradalmak után.”

Komoly aggályok

A kétharmados törvények baloldali feles megváltoztatása, alkotmányos puccs elkövetése kapcsán már többen komoly aggályukat osztották meg. Ifjabb Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője, alkotmányjogász szerint az egyszerű többséggel történő alaptörvény-módosítás esetén nemcsak a politikai hatalom morális szilárdsága, hanem az alkotmányos rendbe vetett társadalmi bizalom is jelentős mértékben megrendülne, egy ilyen módon létrejött jogrend pedig törékeny, instabil és kiszámíthatatlan lenne.

Schmidt Mária, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója pedig nyílt levélben fordult Sólyom Lászlóhoz, arra vár választ az egykori államfőtől:

Miért hallgat Ön, Sólyom László akkor, amikor a hatalomra készülő ellenzék politikusai nyilvánvalóan alkotmányos puccsra készülnek?

Schmidt Mária emlékeztet, hogy Sólyom László az Alkotmánybíróság elnökeként az 1949-es kommunista alkotmány védelmére hivatkozva lehetetlenítette el a kommunista bűnösök számonkérését, a történelmi igazságtételt, miközben most, a baloldali alkotmányos puccs előkészületei közben hallgat.

Borítóképünkön Fleck Zoltán jogszociológus