Ország-világ

2021.07.15. 16:17

Varsó szerint a nemzeti jogot kell elsődlegesnek tekinteni

Nemcsak Magyarországra, de Lengyelországra is egyre nagyobb össztűz zúdul az uniós intézmények részéről az uniós értékek és a jogállamisági elvek állítólagos megsértése miatt. A nemzeti-konzervatív varsói kormány azonban úgy tűnik, nem hajlandó meghajolni az EU akarata előtt. A legújabb vitát a lengyel igazságügyi reformmal kapcsolatos intézkedések váltották ki.

Szerdai ítéletében a nemzeti jog elsőbbsége mellett foglalt állást a lengyel alkotmánybíróság az európai uniós joggal szemben. A döntés a kormányzó Jog és Igazságosság párt által indított eljárás eredményeként született – írja a Magyar Nemzet.

A párt a lengyel jogrendszer reformja, illetve az ezt érő éles uniós kritikák kapcsán tette fel a kérdést az alkotmánybíróságnak, amely úgy döntött, hogy

a nemzeti jogot elsődlegesnek kell tekinteni az európai uniós joggal szemben.

A lengyel alkotmánybíróság döntésének kihirdetése után Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter kijelentette: a lengyel alkotmány és a jogszerűség elsőbbséget élvez azokkal a kísérletekkel szemben, amelyek megpróbálják politikailag felhasználni az Európai Unió szerveit annak érdekében, hogy megkíséreljenek beavatkozni tagállamok belügyeibe, ez esetben Lengyelországéba.

Ziobro ezenkívül kijelentette azt is, hogy a lengyel alkotmány a legfontosabb jogi okmány az országban. A nemzeti jogot elődlegesnek tekintő lengyel döntés nem előzmények nélküli, legutóbb tavaly a német alkotmánybíróság bírálta felül az Európai Unió Bíróságának döntését.

– A lengyel alkotmánybíróság határozata megerősíti a lengyelországi jogállamiság állapotával kapcsolatos uniós aggodalmakat – szögezte le csütörtöki közleményében az Európai Bizottság, amely emlékeztetett: az uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben.

Adam Bodnar lengyel emberi jogi biztos az ítélettel kapcsolatban úgy vélekedett: a döntés újabb lépést jelent afelé, hogy Lengyelország elhagyja az uniós jogot, és de facto leválasztja Lengyelországot az európai jogszerűségről. Donald Tusk volt lengyel miniszterelnök, az ellenzéki jobbközép-liberális Polgári Platform nemrég visszatért vezetője szerint a Jog és Igazságosság „elhagyná az EU-t”, a lengyeleken múlik tehát ennek megakadályozása. Az Európai Parlament legnagyobb pártcsaládjának, az Európai Néppártnak a frakcióvezetője, Manfred Weber is arra figyelmeztetett: a varsói kormány a „polexit” útjára lépett.

Mi áll a vita hátterében?

A lengyel döntés annak kapcsán született, hogy az Európai Bizottság korábban kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelországgal szemben, majd – miután megállapította, hogy Varsó nem vette figyelembe Brüsszel ajánlásait –, az Európai Unió Bírósága elé vitte a a lengyel bírákat érintő ügyet.

A varsói parlament tavaly januárban fogadta el azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében

meg lehet büntetni azokat a bírókat, akik politikai tevékenységet végeznek, illetve nyilvánosan bírálatot fogalmaznak meg bírótársaik kinevezésével kapcsolatban.

A büntetés pénzbírsággal, fizetéscsökkentéssel, az elkövető elbocsátásával járhat. A lépést a kormány indoklása szerint az tette szükségessé, hogy a legfelsőbb bíróság munkaügyi kamarája kétségbe vonta ugyanazon intézmény másik testületének, az új fegyelmi kamarának a létjogosultságát. A munkaügyi kamara szerint ugyanis a fegyelmi kamara tagjai nem függetlenek a kormánytól, mert tagjait az államfő a Jog és Igazságosság párt kormányzása alatt a lengyel igazságszolgáltatási tanács véleménye alapján nevezte ki. Márpedig maga a tanács sem egyértelműen független a hatalomtól az ítélethozók szerint.

Az Európai Bizottság is azt állapította meg, hogy nem szavatolt a fegyelmi kamara függetlensége és pártatlansága. A luxembourgi székhelyű uniós bíróság éppen ma hozta meg ezzel kapcsolatos ítéletét, amelyben úgy határozott, hogy a szóban forgó lengyel intézkedések valóban nem összeegyeztethetők az uniós joggal.

– A fegyelmi rendszer lehetővé teszi, hogy a rendes bíróságok bírái által hozott határozatok tartalmát fegyelmi vétségnek minősítsék. Ennek megfelelően a határozat felhasználható a bírósági döntések politikai ellenőrzése vagy a bírákra gyakorolt nyomásgyakorlás céljából, ezzel befolyásolva a döntéshozatalt – közölték.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök korábban azt vetette a kritikusok szemére, hogy míg elfogadják a kommunista államtanács által kinevezett bírákat, addig kétségbe vonják a teljesen legálisan, a lengyel alkotmánynak megfelelően megválasztott bírák státusát.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában