Soltész: Kárpát-medence magyarságát nem sikerült elpusztítani

Trianon 100. évfordulóján egyszerre gyászolunk és ünnepeljük a csodát, hogy megmaradtunk, hogy a Kárpát-medence magyarságát nem sikerült elpusztítani – mondta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, a Magyar Szentek templomának falán elhelyezett Trianon-emléktábla felavatásakor.

Az államtitkár kiemelte: a Kárpát-medence magyarsága „egyben van, trükkök százaival sem tudtak minket elpusztítani”, és nem sikerült végleg egymás ellen uszítani az itt élő népeket sem.

Úgy fogalmazott: csoda, hogy „megmaradtunk, és csoda az is, hogy ugrásszerűen javulnak kapcsolataink a szomszéd népekkel”.

Újra erősödnek az évszázados szálak a magyarok és a szlovákok, szerbek, szlovénok, horvátok között, és „föl-föl bukkan a józanabb hang a román és az ukrán politikában is” – mondta Soltész Miklós.

Hozzátette: az együtt élő nemzetek a mindennapokban „becsülik és tisztelik egymást”, és egyre kevesebben „ülnek fel” a magyarok elleni uszításnak.

Felidézte: az első világháborúban a magyar királyság elveszített 661 ezer embert, 730 ezren megsebesültek és ugyanennyien hadifoglyok lettek. A magyarság ki sem heverhette ezt az emberáldozatot, amikor jött a kommunista diktatúra rövid, de annál pusztítóbb „tobzódása”, majd a trianoni békeszerződés.

„Elvették az ország területének kétharmadát: Románia nagyobb területet kapott, mint a mostani Magyarország, Ausztriának is adtak, pedig állítólag velünk együtt voltak ők is bűnösök” – mondta.

10,7 millió ember, köztük 3,7 millió magyar került idegen uralom alá. „Elvették a gyáraink felét, a vasútvonalaink 60 százalékát és 92 városunkat. Többé nem volt só-, ezüst- és aranybányánk. Elvesztettük a fenyveseink 97 százalékát, a lombhullató erdeink 85 százalékát” – sorolta.

Azt mondta, a nagyhatalmak célja az volt a történelmi Magyarország megcsonkításával, hogy összeroppantsák a magyar nép gerincét.

„Üzenjük nekik: nem pusztultunk el, 100 év után is élünk” – mondta.

Az államtitkár Márton Áront, az erdélyi katolikus egyház püspökét idézte, aki szerint „számtalan példát lehetne felhozni, hogy az egymásba ékelten élő két nép fiai hajlandók egymásban az egyenlő jogú és rangú embert látni, készek és képesek békésen együtt élni, amint éltek századokon át, a kívülről beavatkozó mesterkedések nem szítanak közöttük ellentéteket”.

Soltész Miklós hangsúlyozta: Márton Áron szavai mindannyiunkat megerősítenek abban, hogy keressük a békességet a szomszédos népekkel.

„Azokkal a nemzetekkel, amelyeket a nagyhatalmak száz éve ugyan megajándékoztak magyar területekkel, de negyedszázaddal később ugyanúgy pusztulásra ítéltek, koncként odalökve őket is a kommunista diktatúrának” – közölte.

„A mi feladatunk a keresztény válasz megfogalmazása és megélése” Trianonra. „Felelősségünk a nemzeti összetartozás megerősítése” és a Kárpát-medencében élő nemzetek közötti összetartozás megvalósítása – tette hozzá Soltész Miklós.

Az emléktáblát Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök áldotta meg.

A katolikus főpásztor az emléktábla-avatás előtt bemutatott szentmisén arról beszélt: a földi életben sok az igazságtalanság, de Jézus kereszthalálával és feltámadásával Isten olyan távlatot nyitott a történelemnek, amely az örökkévalóságba torkollik és ott teljesedik be.

Mohos Gábor úgy fogalmazott: a sokfelé szakított, sokat szenvedett magyar nemzet „hivatása, hogy áldássá váljon azzal, hogy hordozza keresztjét és megőrzi értékeit”.

Borítókép: Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára beszédet mond a trianoni emléktábla avatóünnepségén a budapesti Magyar Szentek templománál az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulóján, a nemzeti összetartozás napján, 2020. június 4-én.