2020.02.23. 11:18
A többségi társadalomnak is hasznosak az őshonos kisebbségek alkotta régiók (videó)
A határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott szerint Európa csak akkor tudja újradefiniálni magát a globális világban, ha megtartja azt a sokszínűségét, amit az identitás sokszínűségének megőrzésével a saját erősségévé tehet.
Visegrád, 2019. június 13. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott beszédet mond az I. Kárpát-medencei magyar médiatalálkozó díjátadó ünnepségén Visegrádon, a Hotel Silvanusban 2019. június 13-án. Az eseményen külhoni magyar alkotásokat díjaztak, az elismeréseket a televízió, a rádió és a nyomtatott sajtó képviselõi vehették át. MTI/Kovács Attila
Forrás: MTI
Fotó: Kovács Attila
A Széchenyi Társaság és a Perkovátz-Ház Baráti Kör által szervezett Összetartozunk – III. nemzettudat- és nemzetiidentitás-konferencia második napján Szili Katalin az őshonos kisebbségek 21. századi sorsáról szóló előadásában
a nemzeti identitást azért nevezte fontosnak, hogy a globális világban meglegyenek azok a kapaszkodók, amelyek közösséghez kötik az embereket.
Úgy fogalmazott: Európa csak akkor tudja újradefiniálni magát a globális világban, ha megtartja azt a sokszínűségét, amit az identitás sokszínűségének megőrzésével a saját erősségévé tehet.
Szili Katalin szerint öt alapelvet lenne fontos az Európai Uniónak elfogadnia a kisebbségek védelme érdekében.
Azt, hogy az őshonos kisebbségek ügye nem bel-, hanem európai ügy, a nemzeti kisebbségvédelem alapja az identitáshoz való jog, az állampolgárság elválik a nemzeti identitástól, az identitás megvalósításához az egyéni és a kollektív jogok biztosítása egyaránt szükséges, valamint azt, hogy egy állam területén élő őshonos nemzeti kisebbségek alkotóelemei annak az államnak.
A miniszterelnöki megbízott, bár – mint mondta – érti a Brexit utáni európai félelmeket, de az „Egyesült Európai Államoknak” szerinte nincs jövője. Hozzátette: kétségei vannak afelől, hogy egy olyan Európai Unió, amely egy hétéves költségvetésben képtelen megegyezni, létre tudna hozni egyesült államokat.
Kijelentette:
Magyarország minden szomszédja területi integritását elismeri, de szeretnék elérni, hogy a magyar kisebbségek is élhessenek ugyanazokkal a jogokkal, ami Európában mindenkinek lehetséges a „Feröer-szigetektől Dél-Tirolig”.
Felhívta a figyelmet a Székely Nemzeti Tanács által indított európai polgári kezdeményezésre, amellyel a nemzeti régiók elismerését szeretnék elérni. Hangsúlyozta: összesen több mint egymillió támogató aláírásnak kellene összegyűlni májusig, hogy az EU foglalkozzon az üggyel.
A kezdeményezés a http://nemzetiregiok.eu/ oldalon is aláírható.
A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezéséről Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a Hír TV Magyarország élőben című műsorában beszélt, a vele készült beszélgetést itt tekintheti meg:
Szili Katalin beszédében emlékeztetett arra is: ma Európa lakosságának 85 százaléka él a többségi társadalmak tagjaként, 10 százalékuk őshonos kisebbség, 5 százalék a bevándorló. Kitért arra is, hogy
az Európai Parlament 2019. március 25-én határozatot alkotott az afrikai származású emberek alapvető jogairól, ám sérelmezte, hogy ez azelőtt történt, mielőtt az őshonos kisebbségek jogait is hasonló határozat erősítette volna meg.
A konferencia zárónapján lengyel, cseh, szlovák és dél-tiroli előadók többek közt a visegrádi államok Európa védelmében tett lépéseiről, a fiatal cseh generáció mai világban betöltött helyéről, a nemzeti eszme és a liberalizmus összevetéséről, illetve a belső önrendelkezésről mint a kisebbségvédelem és a regionális fejlesztés eszközéről beszéltek.
Borítókép: Szili Katalin miniszterelnöki megbízott
