Vállalta a teljes felelősséget az iráni Forradalmi Gárda egyik vezetője

A rendszert kezelő szakembernek tíz másodperce volt a helyzet értékelésére. A gépet egy rövid hatótávolságú rakétával semmisítették meg. Hozzátette, nem akarták eltitkolni az esetet, de előbb vizsgálatot akart lefolytatni.

Mint mondta, „inkább meghalt volna, semmint szemtanúja legyen egy ilyen balesetnek”.

Az iráni hatóságok előzőleg erőteljesen cáfolták érintettségüket a történtekben. Irán vallási és politikai vezetője, Szajed Ali Hamenei ajatollah, aki addig nem szólalt meg, utasítást adott arra, hogy hozzák nyilvánosságra az események valódi lefolyását.

Az ukrán repülőgép katasztrófája rendkívül feszült nemzetközi helyzetben történt az Egyesült Államok és Irán közötti heves szópárbajok és kölcsönös fegyveres támadások közepette. Január 3-án Washington Irak területén célzottan likvidálta Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda Kudsz különleges egységének parancsnokát és Abu Mahdi al-Muhandiszt, az iráni támogatású iraki milíciák ernyőszervezete, a Népi Mozgósítási Erők (al-Hasd as-Saabi) helyettes vezetőjét. Válaszul Irán szerdán 22 rakétát lőtt ki iraki amerikai bázisok ellen.

Kanada – amelynek 57 állampolgára utazott a szerencsétlenül járt ukrán utasszállítón -, valamint az Egyesült Államok azt valószínűsítették, hogy a repülőgépet iráni rakétatalálat érte.

Szakértők szerint egy nemzetközi vizsgálat, amely végett Iránra óriási nyomás nehezedett, lehetetlenné tette volna a rakétacsapás nyomainak eltitkolását, ezért Teherán jobbnak látta, ha teljes fordulattal megváltoztatja korábbi álláspontját, és elismeri a gép lelövését. Döntésében feltehetőleg az is közrejátszott, hogy magában Iránban is nő az elkeseredés és harag, minthogy a tragédiának számos, kettős állampolgárságú iráni áldozata is volt.

Felbőszült irániak a Twitteren azt feszegették, hogyan engedélyezhették a hatóságok a repülőgép felszállását ilyen időszakban?

A repülőgép felszállását ugyanis egy olyan időpontban engedélyezték, amikor órákkal az amerikai támaszpontok elleni rakétacsapások után az iráni hadsereg riadókészültségben volt esetleges amerikai válaszcsapástól tartva.

Irán lőtte le az ukrán utasszállítót

Irán lőtte le, de nem szándékosan Teherán közelében szerda hajnalban az ukrán utasszállító gépet – jelentette szombat hajnalban az iráni állami tévé a hadsereg közleményét idézve.

Hozzátették, hogy a katasztrófát „emberi hiba” idézte elő. Az Egyesült Államokkal szemben kialakult feszült helyzetben az iráni hadsereg a legmagasabb fokú készültségben volt akkor, és

a Teheránból felszálló ukrán gép a Forradalmi Gárda elitalakulat egyik „kényes katonai központja” felé fordult, emiatt ellenséges gépnek nézték

- hangzott a közlemény.

A felolvasott dokumentum szerint

az iráni hadsereg bocsánatot kér a tragédia okozásáért, és fogadkozik, hogy tökéletesíteni fogja légvédelmi rendszerét a hasonló hibák elkerülésére. Hozzátették, hogy bíróság elé állítják azokat, akik felelősek a repülőgép lelövéséért.

Irán az ukrán gép lelövése előtt néhány órával ballisztikus rakétákkal megtámadott két olyan támaszpontot Irakban, amelyet az amerikai erők és szövetségeseik használnak. Ez megtorlása volt annak, hogy az amerikai erők január 3-án dróntámadásban megölték Bagdadban Kászim Szulejmáni iráni tábornokot.

A hadsereg közleményének beolvasása után Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter a következőket írta a Twitteren:

„Szomorú nap volt ez. Emberi hiba történt egy olyan válságban, amelyben az Egyesült Államok kalandorsága katasztrófához vezetett. Mélységesen sajnáljuk, bocsánatot kérünk, és részvétünket nyilvánítjuk népünknek, az áldozatok családtagjainak és a többi érintett országnak.”

Majd Haszan Róháni elnök is közleményt írt a Twitterre:

„Az Iszlám Köztársaság mélységesen sajnálja ezt a katasztrofális és megbocsáthatatlan hibát. Együtt imádkozom az összes gyászoló családdal, és őszinte részvétemet nyilvánítom nekik.”

Egy másik üzenetben megerősítette, hogy az ügyben folytatódik a nemzetközi vizsgálat.

Irán napokig tagadta, hogy rakétatalálat érte volna az ukrán repülőgépet.

Az Egyesült Államok és Kanada azonban közölte: hírszerzési értesüléseik szerint valószínű, hogy Irán lőtte le az utasszállítót.

A gépen 167 utas és a kilenctagú ukrán személyzet utazott. Az utasok közül az ukrán diplomácia által megadott első adatok szerint 82 volt iráni, 63 kanadai, 10 svéd, négy afgán, három német és két brit. Kanada pénteken pontosította ezt, közölték, hogy nem 63, hanem 57 kanadai volt a gépen, de változatlanul igaz, hogy az utasok közül 138-an átszállással Kanadába mentek volna.

Borítókép: A legénység egyik tagjának hozzátartozója a Kijev melletti Boriszpil repülőtéren 2020. január 8-án, miután 176 emberrel a fedélzetén felszállás után lezuhant a Ukraine International Airlines ukrán légitársaság Boeing 737-800-as repülőgépe a teheráni Khomeini Imám repülőtér közelében