A hitleri Németországhoz hasonlította Horvátországot Szerbia

A horvát külügyminisztérium a szerb illetékesek idevágó nyilatkozataira kedden közleményben reagált, amelyben azt írta:

Szerbia szereptévesztésben van, mert éppen a Slobodan Milosevic elnök vezette szerb rezsim, a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) és a horvátországi és boszniai szerbek egy része tehető felelőssé az etnikai tisztogatásokért.

„Belgrád etnikailag tiszta Szerbiát akart létrehozni Horvátország területének egyharmadán, egész Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban és Koszovóban” – olvasható a szövegben.

A horvát tárca szerint Szerbia terjeszkedési céljai érdekében nem válogatott az eszközökben, beleértve az etnikai tisztogatást és a népirtást is. „Ezt megerősítette több tekintélyes nemzetközi fórum és bíróság” – írták.

Aleksandar Vucic szerb elnök azon kijelentése, hogy Hitler zsidók nélküli világot, Horvátország pedig szerbek nélküli Horvátországot akart létrehozni, rosszindulatú és teljességgel megalapozatlan

- tették hozzá.

Ivica Dacic szerb külügyminiszter hétfői interjúja a Pink tévében, mely szerint Horvátország és Szlovénia törvénytelenül vált ki az egykori Jugoszláviából, azt jelzi, hogy Szerbia előtt még hosszú út áll, hogy szembe tudjon nézni saját múltjával, szerepével a volt szövetségi köztársaság szétesésében, és agressziójával, amelyet a szomszédai ellen követett el – fogalmazott horvát külügyi tárca a közleményben.

Andrej Plenkovic horvát kormányfő Vucic Horvátországra vonatkozó kijelentéseire reagálva kijelentette: „Mindenki jól tudja, hogy a háború horvát, nem pedig szerb területen folyt, és a milosevici rezsim agressziót követett el Horvátország ellen, a Vihar hadművelet pedig véget vetett a megszállásnak”.

A Jutarnji List című horvát napilap keddi cikke szerint a két ország közötti viszony annyira elhidegült, hogy Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő nagy valószínűséggel nem tesz eleget a szerb államfő meghívásának, és nem látogat el Belgrádba, ami valamikor ősszel lett volna esedékes.

A szerb államfő szerint a horvát sajtó hajtóvadászatot indított ellene.

Belgrádi sajtótájékoztatóján kedden újságírói kérdésre válaszolva Vucic kijelentette: azt szeretné, ha Horvátországgal jó viszony maradna fenn, és bárkit szeretettel várnak, aki Szerbiába látogat, de ha nem akar, nem kell odamennie. Hozzátette: a horvát terület-visszafoglaló hadművelet szerb áldozatairól Szerbiában elmondott szombati beszédének minden szavát megismételné ma is.

Az évforduló minden évben komoly feszültséget okoz a két ország viszonyában. A szerb államfő most a korábbi évekhez képest is erőteljesebben fogalmazott azzal, hogy a hitleri Németország zsidóellenes kampányával hasonlította össze az akciót.

A Vihar hadműveletben 23 évvel ezelőtt több mint 200 ezer horvát katona vett részt, akik 84 óra alatt ellenőrzésük alá vontak 10 ezer 400 négyzetkilométernyi, a szerbek által korábban elfoglalt területet, Horvátország összterületének 18,4 százalékát. Az akcióban saját adataik szerint a horvátok 174, a szerbek 742 katonát veszítettek, a polgári áldozatok számát ezernél többre becsülik. Ezenkívül mintegy 200-250 ezer, többségében szerb nemzetiségű ember hagyta el otthonát, nagy részük Szerbiába menekült. Szerbiában hivatalosan is gyásznappá nyilvánították a Vihar hadművelet évfordulóját, így emlékezve a horvát hadművelet szerb áldozataira.

Borítókép: Horvát katonai parádé a Vihar hadművelet 20. évfordulójának tiszteletére 2015. augusztus 4-én

AFP / Miso Lisanin