Szijjártó Péter: veszélyt jelent a bolgár migrációs javaslat

Riasztó az Európai Unió soros elnökségét betöltő Bulgária migrációs javaslata, amely újra a bevándorlók kötelező elosztásán alapul, ráadásul olyasmit sugall, ami rendkívüli veszélyt jelent Európa számára – jelentette ki Szijjártó Péter az uniós tagállamok hétfői brüsszeli külügyminiszteri ülésének szünetében.

A külgazdasági és külügyminiszter a nemzetközi sajtónak adott nyilatkozatában azt mondta, a bolgár javaslat lényege, hogy a migránsokat akkor kell szétosztani az uniós tagországok között, ha a 2015. évihez hasonló, nagyobb áradat érkezik a kontinensre. A bolgár javaslat azt jelenti, „ha elég sokan jöttök, szét lesztek osztva, úgyhogy gyertek elég sokan”, ez meghívót jelent a migránsok számára, ami pedig szemben áll Európa biztonsági érdekeivel – húzta alá a miniszter.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a javaslatból egy újabb létszám és időbeli korlát nélküli elosztási mechanizmus rajzolódik ki. Elfogadása esetén a jelenlegi helyzet szerint azonnal meg kellene kezdeni az áthelyezést, amelynek középpontjában a bolgár számítások alapján a közép-európai országok lennének. Ez teljes mértékben szembe megy a józan ésszel és az európai emberek biztonsági érdekeivel is. A javaslat azon részlete is elfogadhatatlan, amely szerint, ha egy tagország önkéntesen befogad, akkor európai forrásokra tarthat igényt – tette hozzá.

Szijjártó Péter kiemelte, Magyarországnak minden erejével védenie kell déli határait, ugyanis Ausztria nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy szükség esetén lezárja határait. Magyarország nem szeretné, hogy végállomássá váljék egy jelentős migrációs hullám esetén, ugyanis látható, hogy Görögországban a helyzet egyre romlik. Helyi források szerint a 2015-ös állapotokhoz kezd hasonlítani. Emellett a nyugat-balkáni útvonalon újabb migrációs útvonal kezd kirajzolódni, amely Albániát és Bosznia-Hercegovinát érinti.

A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, kétoldalú megbeszélésén arra kérte Federica Mogherinit, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy a jövőben minden migrációval foglalkozó előterjesztés úgy kerüljön a külügyminiszterek, vagy az uniós tagországok kormányait tömörítő Európai Unió Tanácsa bármely más formációja elé, hogy az kiegyensúlyozott álláspontot tartalmaz. Ha egyes európai ország a migrációról pozitívan, mint a globális jóléthez hozzátartozó folyamatról beszél, akkor jogos elvárás, hogy azok véleménye is tükröződjön a szövegben, akik a migrációra biztonsági kockázatként tekintenek – húzta alá.

A miniszter beszámolt arról is, hogy a külügyminiszterek véleménye szerint a valaha létrehozott legfontosabb diplomáciai eredmény az Iránnal megkötött nukleáris megállapodás, amelyben gazdasági és biztonsági szempontok egyaránt megjelennek. Azt hangsúlyozták, hogy rendkívül fontos a párbeszéd az Egyesült Államok és az Európai Unió között annak érdekében, hogy az érdekek egyik oldalon se sérülhessenek. Az Európai Unió számára ennek egyebek mellett az unió egysége szempontjából van jelentősége – közölte.

Macedóniával kapcsolatban aláhúzta, Magyarország úgy gondolja, hogy az Európai Unió egyik leghangsúlyosabb politikájának a bővítéspolitikának kell lennie. A nyugat-balkáni bővítési folyamatokat fel kell gyorsítani, amely a gazdasági mellett biztonsági érdeke is az uniónak. Magyarország azt szeretné, ha az unió Szerbiával és Montenegróval is még ez évben minden csatlakozási tárgyalási fejezetet megnyitna, amely kellő inspirációt jelentene a folyamat felgyorsításához a térség többi országa számára is – tette hozzá Szijjártó Péter.

Borítókép: Karin Kneissl osztrák külügyminiszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben, a Külügyek Tanácsának ülésén

Forrás: MTI Fotó/KKM