Vona Gábor szerint egyedül a Jobbiknak van reális forgatókönyve a kormányváltásra

Az ellenzéki pártvezető, miniszterelnök-jelölt a Jobbik évadnyitó rendezvényén szombaton Budapesten azt hangsúlyozta: van jövőképe és terve arra, hogy mi következik választási győzelmük esetén.

Értékelése szerint az uralkodó társadalmi közérzet ma a félelem, és ennek kell véget vetni április 8-án. Most kell a változás, nem 4 vagy 8 év múlva – mondta, hozzátéve: nem tagadja el, hogy a Fidesz erő, és erőt csak erő tud leváltani, „félszívűek és féleszűek nem”.

A politikus szerint míg a baloldali pártok egymást akarják leváltani, a Jobbik a kormányt.

Vona Gábor beszédében hét területen szorgalmazott fordulatot: a biztonságban, a demokráciában, a korrupció felszámolásában, a versenyképességben, az elvándorlás megállításában, a nemzetközi presztízsben és a társadalmi összefogásban. Ezen elképzeléseit kifejtve úgy vélte: ma virtuális biztonság van, mindennaposak a közbiztonsági problémák és gyenge a honvédelem. Az egyenruhások anyagi és társadalmi megbecsülése mellett foglalt állást.

A Jobbik elnöke azt is mondta: miközben a kormány azt hangoztatta, hogy migránsmentes övezetté teszi Magyarországot, 2300 menekültet telepített be és hazugságokkal próbálja ezt magyarázni.

Azt is megfogalmazta, pártja a nemzetközi egyezmények megtartásával, „szépen csendben, hírverés nélkül, de annál határozottabban megvédi Magyarországot a migrációtól, a terrorizmustól és a kvótáktól”. A kerítés is állni fog – erősítette meg, felvetve, hogy más határszakaszokon is meg kell építeni és önálló határőrséggel védeni.

Beszélt arról, hogy a demokráciát helyre kell állítani, mert jelenleg „távolról, ácsingózva figyeljük a románokat meg a bolgárokat”. Emellett demokratikus vezetőket sürgetett a jegybank, az ügyészség és az Állami Számvevőszék élére. Szerinte ezek a vezetők ma „Orbán Viktor programjában csatolt fájlok, akik ha elkezdenek rosszul – értsd függetlenül – működni, akkor azonnal törli őket”.

Jelezte: a családi adókedvezményt, a határon túli magyarokért érzett felelősségérzetet és a költségvetési fegyelmet megtartanák.

Ígéretet tett az elszámoltatásra és arra, hogy felállítják a korrupcióellenes ügyészséget, továbbá elfogadják a politikusok által elkövetett bűncselekményeket súlyosabban büntető úgynevezett lex Lúdas Matyi törvénycsomagot.

Vona Gábor bírálta, hogy a cigányság integrációjára szánt források nem értek célt. Értékelése szerint egy, a Kádár-rendszer végén született cigány gyermeknek nagyobb esélye volt a felemelkedésre, mint most, mert a politika abban érdekelt, hogy az érintetteket kiszolgáltatott helyzetben tartsa.

Kitért arra is, hogy az ország ma nem versenyképes, és ennek helyreállításához egyebek mellett modern oktatás és erős vállalkozások kellenek. „Kelet-közép Európa Svájca lehetnénk, hogyha a természeti erőforrásainkkal és az itt élő emberekkel felelősen bánna a kormány” – fogalmazott.

Vona Gábor beszédében az alapellátás azonnali megerősítését sürgette az egészségügyben, és mint mondta, kezdeni kell valamit a várólistákkal, a demenciával és a lakosság szörnyű fogászati állapotával. Mind az egészségügyben, mind a szociális területen dolgozóknak nagyobb megbecsülést követelt.

Megerősítette azt is, hogy differenciált nyugdíjemelést szeretnének, és lehetővé tennék, hogy a férfiak is nyugdíjba menjenek 40 év munkaviszony után.

A családpolitikáról szólva finomhangolást tartott szükségesnek annak érdekében, hogy az egyszülős családok és a mozaikcsaládok is megfelelő kedvezményekben részesülhessenek. Vona Gábor kiállt amellett, hogy a család egy férfi és egy nő szövetsége a gyermekvállalásra, és – nőellenesnek titulálva a kormányt – jelezte: ugyanazért a munkáért ugyanazt a bért kell fizetni mindenkinek.

Kitért arra, hogy a hazai vállalkozásokkal kívánnak stratégiai szerződést kötni, őket adó-, járulék- és bürokratikus terhek csökkentésével segíteni és tiszta versenyt teremteni.

Úgy fogalmazott: fáj neki az elvándorlás és az, hogy minden hatodik magyar gyermek külföldön születik. Mindent megtesz, hogy megállítsa a folyamatot – hangoztatta, példaként hozva a béruniót és az otthonteremtési programot.

Vona Gábor jelezte: részt kell venni az unió jövőjéről szóló vitában, és meg kell erősíteni, ki kell bővíteni a visegrádi együttműködést. Azt is megfogalmazta, hogy nem egymás vállát kell megveregetni a Máért zárt ülésén, hanem nemzetközi szervezeteknél kell felvetni a kárpátaljai magyarok ügyét vagy a székely autonómiát. Hozzátette: a nagyhatalmak között egyensúlyozni kell, a szuverenitásunkat meg kell őrizni.

Megjegyezte, szerinte a kormány lejáratta a nemzeti szót, ezért vissza kell adni annak jelentést.

Egy új kiegyezés igényét is megfogalmazta, jelezve: nem kell mindenben egyet érteni, ettől még lehet szó összetartozásról. Azt is mondta: a kormány ma az emberekben lévő rosszra építkezik, szerinte azonban meg kell találni mindenkinek a „jobbik énjét”, és ezt tartja küldetésének.