2017.11.21. 12:39
Merkel vereségeként értékeli a német lapok nagy része a koalíciós egyeztetések kudarcát
A Die Welt című konzervatív lap A Merkel-módszer vége című kommentárjában azt írta: a kudarc „mindenekelőtt vereség a kancellár számára”.
Az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU), a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU), a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) és a Zöldek sikertelenül végződött tárgyalásairól a Die Welt című konzervatív lap A Merkel-módszer vége című kommentárjában azt írta: a kudarc „mindenekelőtt vereség a kancellár számára”, aki ugyan sokáig sikeres volt azzal, hogy állandóan a vitavezetői, moderátori szerepbe helyezkedett, de módszere miatt éppen ő a leginkább hibás a pártok színe (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) alapján Jamaica-koalíciónak nevezett kormány meghiúsulásában.
A híresen türelmes kancellár heteken keresztül csak moderált, és nem adott lendületet a tárgyalásoknak, nem volt elég ereje ahhoz, hogy összehozza a három kisebb pártot (CSU, FDP, Zöldek), és főleg nem volt elképzelése arról, hogy mi lehet az a nagy, közös gondolat, az a „modernizációs cél”, amely a tárgyalások vezető elve lehetne – írta a Die Welt.
A baloldali Berliner Zeitung A leváltásra váró kancellár című kommentárjában kiemelte: Angela Merkel „örökös kancellárnak” nem sikerült a kormányalakítás, mert „nem volt már elég ereje annak megakadályozására, hogy a kicsik döntsék el, létrejön-e valami nagyszabású” alkotás.
Angela Merkel kancellári tevékenységében „a vég kezdete” volt az a pillanat, amikor Christian Lindner, az FDP elnöke zátonyra futtatta a koalíciós egyeztetéseket, mert „akármi is történik, akár előrehozott választások lesznek, akár kisebbségi kormányzás, akár újabb nagykoalíció, Angela Merkel valamennyi konstellációban már csak a leváltásra váró kancellár lesz” – írta a Berliner Zeitung, hozzátéve, hogy a kormányfő „elveszítette a hatalmát”.
A Handelsblatt című üzleti lap Merkel legsúlyosabb veresége című kommentárja szerint a Jamaica-koalíció meghiúsulásával a pártok „talán történelmi esélyt szalasztottak el egy modern kormány megalakítására”, amely válaszokat adhatott volna a kor legsürgetőbb kérdéseire, elterjeszthette volna az új kezdet hangulatát és csökkenthette volna az emberek félelmét a globalizációtól és a digitalizációtól.
A kudarc Angela Merkel politikai pályafutásának „mélypontja”, és ugyan nem feltétlenül jár kancellári vagy pártelnöki tisztségének elvesztésével, de „jelentős meggyengülését” jelenti – tette hozzá a Handelsblatt.
Nemigen érthető, hogy miként fordulhatott elő, hogy Merkel, aki jól tud kezelni olyan „autokratákat”, mint Trump, Putyin és Erdogan, „nem tudott (vagy nem akart)” kidolgozni egy kormányprogramot Horst Seehofer CSU-elnökkel, Christian Lindnerrel és Cem Özdemirrel, a Zöldek vezetőjével. Amilyen tiszteletre méltó a kancellár külpolitikai teljesítménye, annyira „sovány a belpolitikai mérlege” – írták.
A Spiegel Online hírportál Lefújás című kommentárja szerint a kudarc „a vég kezdete” Angela Merkel kancellári tevékenységében. A kormányfő „az utóbbi napokban elveszítette hatalmát”, és vasárnap este nemcsak egy koalíciós egyeztetésnek érkezett el a vége, hanem „az egész Merkel-módszernek”. A Jamaica-koalíció lett volna az ideológiák eltávolítását, „kimagozását” jelentő évtizedes munkásságának „mesterműve”, bebizonyíthatta volna, hogy még „ökoszocialisták és szabadkereskedelem-fetisiszták is tudnak együtt kormányozni”, ha „felettük trónol elnöki kancellárként”.
„Ennek most vége, ez a válság Merkel válsága” – írta a Spiegel Online, hozzátéve: izgalmas lesz megfigyelni, hogy a kancellár miként kezeli a válságot, és hogy belebukik-e.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív lap hangsúlyozta: a Jamaica-koalíció gondolatának bukása azt jelenti, hogy válságba jutott a következő kormány megalakítása, de az állam egészét fenyegető válság nem alakult ki.
Mint írták, „Németországnak jól megy a sora, és nem téríti le a siker útjáról az, hogy az FDP nemet mondott” a Jamaica-koalícióra.
A liberális Süddeutsche Zeitung szerint sem lehet „német válságról” beszélni. Az országnak belátható időn belül lesz kormánya, nem tolódik jobbra, mint Ausztria, és nem jön létre olyan ingatag helyzet, mint Franciaországban vagy Olaszországban, ahol mozgalmak veszik át a pártok szerepét – írták.