A kegyelet a hazaszeretet része

Mátrai Márta hangsúlyozta:

a magyar kormány azért is gondozza lelkiismeretesen a nemzet emlékhelyeit, örökségét, jeleseinek sírját, „mert évszázadok múlva és általuk lesz felismerhető a magyar nép különlegessége itt, Európa szívében”.

Hozzátette, hogy „a jelenkor nagy népi keveredésében még inkább szerepe lesz az emlékezetnek”, amit csak mi tudunk megőrizni.

Abban van a kötelességünk, hogy a nemzeti emlékezetet fenntartsuk és erre bátorítsuk a köztünk élőket is – fogalmazott -, ha „a mai világlátás olykor nem érti a múltban élést, de nem is őrzi meg azokat a tapasztalatokat, amelyek segítenek elkerülni a jelenbeli gondokat”.

Az Országház felsőházi termében rendezett konferencián Mátrai Márta arról beszélt: az emlékezés bármire kiterjedhet, amit az adott közösség fontosnak tart, rögzítve azokat a hagyományokat, amelyek élni, megmaradni segítenek.

Hangsúlyozta,

a nemzeti emlékezet „olyan tudás a múltról, ami megtartja az embert, megőrzi a közösség erejét, erősíti az összetartozás érzését”.

Mint mondta, a kegyelet a „tisztelettel emlékezés a múltra”, amiben egyszerre jelenik meg a szeretet és az alázat, a nemzeti emlékezet pedig szól a jövő nemzedékek iránti felelősségről is.

Kiemelte, a nemzeti emlékezetnek és a kegyeletnek értő szemmel kell vizsgálnia a múlt örökségeit, hogy nemzedékek változásától függetlenül megőrizhető, biztos értékként tudja felmutatni azokat az értékeket, amelyekért az utókor még századok múlva is hálás lesz.

„Ha ebben téved, az emlékezést is elmossa az idő” – fogalmazott Mátrai Márta a tisztességes emlékezetpolitika fontosságát hangsúlyozva, majd megjegyezte, „mi nem feledjük a magyar élet rongálóit sem, de dicsérjük azokat, akik őrizték, védték, építették a hazát; nekünk az utóbbiak felé van köszönetünk”.

Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója az eseményen arról beszélt: az első Orbán-kormány hozta létre a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságot, majd a testület által végzett munka eredményezte a Nemzeti Örökség Intézetének létrejöttét.

„A nemzet történelmi tudatának egyik legfontosabb kötőanyaga az emlékezés” – közölte, majd Magyarország történelmére utalva hozzátette, az „a dicsőség mellett inkább a gyász köré szerveződik”.

Az általa vezetett intézet tevékenységéről szólva Radnainé Fogarasi Katalin elmondta, eredményes évet zárnak, hiszen vagyonkezelésbe átvették a Fiumei úti sírkertet és a Salgótarjáni úti zsidó temetőt. Megjegyezte, hogy kezdeményezték utóbbi felvételét a világörökségi cím várományosai közé, továbbá a megújítására kiírt közbeszerzés már le is zárult. Azt is megemlítette, hogy restaurálták Apponyi Albert gyászhintóját.

A magyar történelem híres alakjainak sírjait kiemelkedően fontos kultuszhelyeknek tartjuk, mindegyik állapota közügy – fogalmazott, hozzátéve, ez hatezernél több nyughelyet jelent, amelyek folyamatos karbantartása „végeláthatatlan folyamat”, amelyben idén sok sírhely megújult.

Radnainé Fogarasi Katalin elmondta: idén félszáznál több kiemelt rendezvényt tartottak, amelyek közül számos országos esemény volt. Megjegyezte, hogy a költészet napján formabontó módon emlékeztek – Földes László, Hobo műsorával – József Attila sírjánál, sok nézőt vonzva.

Szándékukként említette, hogy nem kegyeletsértő, de formabontó programokkal támogassák az emlékezést.

Jövőbeni terveikről szólva – a megkezdett munka folytatása mellett – fontosnak nevezte, hogy 2018-ban reményeik szerint megindulhat a recski emlékhely átfogó fejlesztése, s tényként említette a muhi csata történelmi emlékhelyének megújítását a csata 777. évfordulójára.

Borítókép: Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya beszédet mond a Nemzeti Örökség Intézete, valamint a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság kegyelet- és emlékezetkonferenciáján Budapesten, az Országház Felsőházi termében 2017. november 30-án.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd