2017.02.03. 13:06
Balatonfüreden készült jégtörő hajók a Dunán
Az elmúlt napokban, hetekben az írott és a képi médiában többször esett szó a magyar jégtörők feladatáról, munkájáról, melyet a horvát és szerb Duna-szakaszon végeznek. Név szerint lett megemlítve a Jégtörő XI-es, a Jégtörő VI-os, a Jégtörő VII-es és a Széchenyi nevű hajó.
A küzdelmes jégtörési feladatok kapcsán egy rövid áttekintést szeretnék adni az olvasóknak a magyar jégtörő hajókról.
Hazánkban 1956-ban volt az utolsó nagy dunai árvíz, amikor is a szakemberek a jégmezők megbontását a szárazföldi és légi úton eszközölt robbantásokkal igyekeztek végrehajtani. A jeges árvizek elkerülésének legfontosabb feladata, hogy a zajló, romboló jégtáblák akadálytalanul tudjanak levonulni a folyókon. Ezt a célt a leghatásosabban a jégtörő hajók bevetésével lehet megoldani.
Az említett jeges árvíz után az Országos Vízügyi Hivatal kezdeményezésére a Balatonfüredi Hajógyárból került ki 1960 és 1978 között az a jégtörő flotta, mely a kisebb és nagyobb folyóinkon ma is segíti az árvízvédelem munkáját.
A balatonfüredi hajógyári fejlesztéseknek köszönhetően 31 db jégtörő készült el. Teljesítményük szerint 85 és 1400 LE között (később a motorcserékkel a nagyobbak 2000 LE teljesítményűek lettek), össztömegük szerint 6 és 360 tonna közöttiek kerültek átadásra. A hajók a jégromboló képességüket egyrészt a jégtáblára felfutó tömegüknél fogva, másrészt pedig az úgynevezett döngölőberendezéssel kifejtett imbolygó mozgású hatással érik el.
A hazai legnagyobb, 2000 LE teljesítményű döngölős jégtörő hajó, a Széchenyi névre keresztelt is a Ganz–Danubius Balatonfüredi Hajógyár terveinek adaptációjára a G–D Óbudai Hajógyárban készült 1988-ban. Balatonfüredről a fenti időszakban az egykori Jugoszláviába is kerültek jégtörő hajók.
Összegzésként, ezek a Balatonfüreden készült jégtörő hajók sokáig szolgálják még eredményesen folyóink árvízvédelmi munkálatait.
Szelle Zoltán
ny. hajótervező,
Balatonfüred
