Kitelepítettek emléke

1948-ban, ahogy az ország számos svábok lakta településéről, Nagyesztergárról is kitelepítették a német nemzetiségű lakosságot. Nagyesztergáron az emléknap alkalmából 2017. január 22-én 9 órakor a vasárnapi szentmisén a Margaréta Dalkör közreműködésével német nyelven szólaltak meg a miseénekek.

Primász Róbert atya szívszorító prédikációjában felidézte az 1948. januári könyörtelen eseményeket.Január 19-én, pár nappal az összeírás után 46 sváb családot, összesen 216 főt marhavagonokba zsúfolva hurcoltak el Esztergárról, a szülőföldjükről, ahol 20 kilogramm élelmen és 60 kiló egyéb csomagon kívül mindent hátra kellett hagyniuk: házukat, állataikat, kedves tárgyaikat, és, ami a legfájóbb: szeretteiket, barátaikat. Alig néhány forintot hagyva a zsebükben űzték el őket egy számukra idegen országba, Németországba.

A szentmise után a kitelepítési emléktáblánál koszorút helyeztek el

„Az üresen hagyott sváb házakat szétlopkodták... Mert a gyűlölet gyűlöletet szül... Mennyire gonosz tud lenni az ember, s mennyire el tud felejteni sok mindent. Hiszen utána hosszú évtizedekig tilos volt beszélni róla. Az emberek megfeledkeztek egymásról. Most nekünk, kései utódoknak kell emlékezni, nekünk kell az ő emléküket mindig átadni az utánunk jövő nemzedéknek, azért, hogy soha többé ne fordulhasson elő ilyen.

Hogy tudjuk azt, hogy voltak olyan elődeink, akiknek köszönhetjük, hogy ez a falu valamikor gazdag volt, szép volt, még most is talán az, s még gazdagabb, még szebb lehetett volna, ha nincs ez a rezsim" - hangzott el a szentbeszédben.A szentmise után a kitelepítési emléktáblánál koszorút helyezett el Szelthofferné Németh Ilona, Nagyesztergár polgármestere és Fillér József, a Nagyesztergári Német Nemzetiségi Önkormányzat képviselője.A fájdalmat, a hiányt a mai napig sokan magukban hordozzák, s a gyűlölet nyomát, mint a beton, őrzi az emberek egy csoportjának szíve. Elődeink sorsán már nem változtathatunk, de van, amit nem lehet s nem is szabad elfelejtenünk.

Idézve Róbert atyát: „Mert volt olyan időszak, amikor az ember elhagyta az Istent, s azt hitte, hogy ő maga az Isten. S vannak ilyen korszakok, amelyekre emlékeznünk kell." 1948. január 19-e is egy ilyen nap.

Vajda-Péczi Éva