2015.09.07. 18:07
Kis Jancsi, a híres cigányprímás
Százötven éve, 1865. február 7-én született Veszprémben Orsolya János. Szülei is zenészek. Apa és fia alacsony termetük miatt kapták a Kis ragadványnevet. A fiú 1920-ban kérte a születési anyakönyvben nevének kiigazítását, az egyházi hatóság ekkor írta át nevét Kis Jánosra.
Korán kitűnt muzikalitásával. A szülők beíratták Langer Károly székesegyházi muzsikus zenedéjébe. 1881-ben saját zenekart szervezett. 1882 nyarán bejárták Ausztriát, Németországot. A magyar ruhában fellépő zenészeinket mindenütt nagy lelkesedéssel fogadták. Nemzeti dalainkat szólaltatták meg leginkább, de játszottak Erkel Hunyadi László című operájából is részleteket. München konzervatóriumában letették a művészeti vizsgát. A következő években is Európa különböző országaiban játszottak.
Legmesszebb 1890-ben jutottak. Egy impresszárió Dél-Amerikába vezette őket. Magával vitte apját és Károly öccsét. A közönség számára újdonságot jelentett, hogy kotta nélkül játszottak. Azután az Argentin fővárosban lázadás tört ki. Zenészeink menekültek. Nehéz út után érkeztek haza.
Veszprémben a mulatni vágyó lakosság is élvezhette zenéjüket: házi bálokon, egyesületek rendezvényein, a tánciskolában, a Balog-tó (Vörösmarty tér) jegén korcsolyázók. Sokat muzsikált a Korona, a Köves, az Otthon, a Vég, és az Elite kávéházakban.
Nyaranta a Balaton-parti vendégeket szórakoztatta. A Balatonfüreden nyaraló Vaszary Kolos hercegprímásnak eljátszotta kedves nótáját: Hullámzó Balaton tetején. Blaha Lujzának egy hajó fedélzetén a Most van a nap lemenőben című dalt.
Nagy tisztelője Csermák Antalnak. A halottak napján zenekarával a jeles zeneszerző darabjait játszották a temetőben lévő sírjánál.
1903 őszén a Népszínház Dankó-versenyt hirdetett. Az eredményről a prímás értesítette Szeglethy György polgármestert. Ezt telegrafálta: „Örömmel tudatom, hogy a nagy arany érmet és a Szemere-díjat szülőföldem büszkeségére elnyertem. Lekötelezett szolgája és édes városom tisztelője: Kis Jancsi.”
A fővárosban is a legnépszerűbb prímások egyike. Részt vett a Magyar Cigányzenészek Országos Egyesületének megalakításában. Az egyesület egyik alelnöke lett.
Szerzeményei közül néhány nyomtatásban is fennmaradt.
Az 1910-es években titok lengi körül egy angol grófnővel kötött házassága miatt. 1916-ban megvette Balatonalmádiban az Öreghegy lejtőjén álló romantikus stílusjegyeket felmutató épületet és a hozzá tartozó földbirtokot is. Itt töltötte öreg napjait Veszprém hajdani híres cigányprímása. Ebben a villában halt meg 1932. március 12-én. Két nap múlva a veszprémi alsóvárosi temetőben temették el. Óriási tömeg kísérte nyughelyére. A sírjánál Lendvay Lajos és Pusztay József cigánybandái búcsúztak hírneves elődjüktől.
Az alábbi felirat a síron ma is az utódok tiszteletét hirdeti:
„Művészi zenédet e földön
Sokan élvezték,
Most te élvezd a mennyei zenét
S légy nagyon boldog!”
Molnár Jánosné gyűjtéséből közreadta: Molnár János
Veszprém