Járvány

2021.02.02. 16:30

Nyaktörővé vált az európai vakcinafutam

Világméretű versenyfutás alakult ki a vakcinákért. Az Európai Unió eközben kihívásokkal küzd.

Brüsszel hónapok óta céltábla a pandémia elleni vakcinázás késlekedése miatt. A hét végén bejelentett tervei az oltóanyag-kivitel megakadályozására olajat öntöttek a tűzre – írja a Világgazdaság.

Európában nő a járványfáradság, de a korlátozások csak szigorodnak, és miközben az új vírusvariánsok megjelenése miatt rohammunkában kellene oltani, a vakcinagyártók sorban vágják vissza a szállításaikat. Az Európai Bizottság a késlekedés után keményen lépne, de a belső kritikák után az exportkorlátozás miatt külföldről is össztűz zúdult rá, és személy szerint Ursula von der Leyen elnökre. Akkora, hogy az ír belső határra szánt vakcinablokád tervét postafordultával vissza kellett vonnia.

Uniós lemaradás

A világ új szavakat tanul: vakcinagazdaság, vakcinanacionalizmus, vakcinaháború. Európában politikai és gazdasági feszültséget okoz, hogy a koronavírus elleni oltóanyag termelése lassú, elosztása átláthatatlan, és legfőképp hogy csak csordogál az Európai Unióba. A lemaradás, majd a kapkodó intézkedések miatt össztűzbe került Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A vakcina kevés, az EU gazdaságait fojtó korlátozások pedig szigorodnak a gyorsan terjedő vírusvariánsok megjelenése miatt. Párizs éjféltől tiltja az utazást Franciaország és az EU-n kívüli országok közt, a szombaton érvénybe lépett német tiltás öt országra érvényes: Brazíliára, Dél-Afrikára, az Egyesült Királyságra, Portugáliára és Írországra.

A hét végén hideg zuhanyként hatott a hír, hogy a Novavax és a Johnson & Johnson új vakcinái sokkal kevésbé bizonyultak hatékonynak Dél-Afrikában, ahol a vírus egy erősen fertőző változata terjedt el.

A kormányzatok a kórokozó új variánsaival is versenyben állnak. A világgazdaság fő régiói aligha lendülnek ki szinkronban a válságból – a lemaradók az eurózóna és Közép-Európa lehetnek, bár az erős fellendülés a második negyedévben még mindig valószínű – írták havi kitekintőjükben az ING közgazdászai. Pénteken a viszonylag jó negyedéves GDP-adatok ellenére a kontinens részvénypiacai október óta a legrosszabb hetüket zárták.

Az Our World in Data számai szerint a vakcinázást központosítottan szervező EU lemaradása számottevő:

a hét végéig száz lakosra az Egyesült Királyságban 13, az Egyesült Államokban kilenc beadott adag jutott, az EU-ban csak 2,7.

Megy az egymásra mutogatás, csattannak a képletes pofonok. A polgárok a kormányokat vonják kérdőre, mindenki az Európai Bizottságot, Brüsszel a gyártókat. A vakcinahiány áprilisig is eltarthat. Markus Söder bajor miniszterelnök, akit sokan a német kancellári poszt várományosának tartanak, sürgette a Weltnek adott nyilatkozatában, hogy ki kell építeni a „vakcinagazdaságot”, amelyben az állam szabja meg a legyártott oltóanyag útját. Egyben felhívta a hatóságokat, fontolják meg a kínai és az orosz vakcinák engedélyezését is.

Pénteken az Európai Gyógyszerügynökség zöld utat adott az AstraZeneca vakcinájának. Csakhogy a brit-svéd gyártó a szerződöttnél radikálisan kevesebbet szállítana, arra is hivatkozva, hogy a britekkel hamarabb szerződött.

– Ez talán így működik a henteseknél, de nem a szerződésekben

– reagált Sztella Kiriakídisz, az EU egészségügyi biztosa. Korábban a Pfizer is bejelentette, hogy szállításai az EU-ba hetekre lelassulnak, és pénteken kiderült: az amerikai Moderna is kevesebbet kézbesít. Ugyanaznap Valdis Dombrovskis, az EU kereskedelmi biztosa bejelentette: a bizottság ellenőrzése alá vonja az unióban gyártott vakcinák exportját.

– Ha Európa vakcinaháborút robbant ki, mindenki rosszul fog járni – figyelmeztetett a virtuális davosi világgazdasági találkozón Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója. A terv az Egészségügyi Világszervezet rosszallását is kivívta. Boris Johnson brit kormányfő magyarázatot követelt, és

reményét fejezte ki: a britek európai barátai és szövetségesei nem torpedózzák meg az érvényes szállítási szerződéseket.

A bizottság Dublinnal és Belfasttal is összetűzött, majd a dühödt reakciók után teljes visszavonulásra kényszerült, feladva tervét, hogy a Brexit-megállapodás – elkeseredett tárgyalások eredményeként született – északír protokolljára hivatkozva akadályozza meg a vakcinák átjutását az ír belső határ túloldalára.

– Hihetetlenül ellenséges lépés – kommentálta az elképzelést Arlene Foster északír első miniszter.

„A vakcina-szükséghelyzetben az EU mindenkit az ellenségévé tett” – ezzel a címmel adott közre összefoglalót a Bloomberg. Ebben a hírügynökség egy diplomáciai dokumentumot idéz, amelyben a bizottság arról tájékoztatja a tagállamok nagyköveteit, hogy milliószámra hagyhatták el az EU-t az oltóanyagadagok az Egyesült Királyság, Kína és Izrael irányában.

A kapkodásért sokan magát Von der Leyen bizottsági elnököt és környezetét teszik felelőssé

– írta a Bloomberg.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!