Sok az agresszív sofőr az itthoni közutakon

A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. az agresszív közlekedéssel kapcsolatban készített online felmérést, a kérdőívet két hét alatt több mint 1300-an töltötték ki. A nem reprezentatív felmérésben részt vevők több mint kétharmada (67 százalék) állította, hogy napi rendszerességgel találkozik erőszakos autóssal. Az életkorral egyenes arányban nő azok száma, akik agresszivitást tapasztalnak: a fiatalok 56, a középkorúak 72, az idősebbeknek pedig már a 76 százaléka naponta tapasztalja az autóvezetői erőszakosságot. A felmérésből kiderül, hogy másokat erőszakosabbnak látunk magunknál, hiszen kisebbségben voltak azok (47 százalék), akik úgy nyilatkoztak: viselkedtek már durván egy-egy közlekedési helyzetben, a nőknél ez az arány mindössze 27 százalékos volt. A válaszadók 14 százaléka szerint inkább településen belül, 22 százalékuk válasza alapján inkább azon kívül, 64 százalékuk szerint mindkét helyen találkozhatunk erőszakosan közlekedőkkel.

Arra a kérdésre, hogy a gyorsabb autók vezetői agresszívebbek-e, 55 százalékban volt igen a válasz. Hasonló a helyzet a drágább kocsik esetében is: a válaszadók 62 százaléka szerint az ilyen autókat vezetők erőszakosabbak. A kutatás visszaigazolta azt a sztereotípiát is, mely szerint a drágább és gyorsabb autók erőszakos vezetői fizikálisan inkább képesek kimagasló teljesítményre, mint műveltségüket tekintve. A saját szóhasználaton alapuló, önkéntes válaszadás szerint az agresszív közlekedés hallatán egyébként a legtöbbször a veszély, a baleset és a BMW szavak jutnak a kérdőívet kitöltők eszébe. Az agresszív közlekedés kiváltó okai közül pedig a türelmetlenséget, a fölényeskedést, mások viselkedését, illetve a stresszt jelölték meg a legtöbben. Amíg a válaszadók enyhe többsége (52 százalék) erőszakosabbnak látja a magyar autósokat a külföldieknél, addig a nagy többség (69 százalék) úgy véli, régebben kulturáltabban vezettek az emberek, mint manapság.

A válaszadók a különböző közlekedési szituációk közül a büntetőfékezést gondolták a legveszélyesebbnek: 95 százalékuk érezte nagyon veszélyesnek az ilyen manővert. Sorrendben ezt követte a valaki elé történő bevágás (86 százalék), a másikra történő rátapadás, vagyis a nem megfelelő követési távolság (67 százalék), a leállósáv indokolatlan használata (61 százalék), valamint az indexelés nélküli közlekedés (58 százalék) nagyon veszélyesnek értékelése. Az indokolatlanul lassú haladást (38 százalék), a jobbra tartás figyelmen kívül hagyását (23 százalék), a levillogást és ledudálást (22 százalék) és a buszsáv elfoglalását (17 százalék) már csak a kisebbség gondolta veszélyesnek.

A büntetőfékezés jelenségéről Unger József közlekedésbiztonsági szakértőt kér­deztük. Mint mondta, ő is tapasztalja, hogy sokan nagyon agresszívan vezetnek, és néha bizony akad olyan, aki úgy érzi, valamilyen vélt vagy valós sérelem érte, ezért megelőzi az ellenfélnek tekintett autóstársát, hogy aztán hirtelen befékezzen előtte, így adva át az üzenetet. A legtöbbször a büntetőfékezések oka, hogy az autós úgy érzi, indokolatlanul feltartották. Ezek az esetek nemegyszer koccanásos balesetben végződnek, de akár tragédia is lehet a vége egy-egy ilyen autós „nevelésnek”, arról nem is beszélve, hogy baleset esetén a fékező autója is megsérül, ráadásul a felelősséget is neki kell vállalnia.

A szakértő szerint semmiképpen nem szabad fékezéssel büntetni, az autósok ráadásul nem is tartják a megfelelő követési távolságot, holott városi közlekedésben egy, míg országúti közlekedésben a két másodperc lenne az ideális. Ennél kisebb távolságot tartva váratlan helyzetben (a büntetőfékezés is ilyen) egy átlagos sofőr biztosan nem tud jó döntést hozni – hangsúlyozta Unger József.