Viktor felhozza fotóin a tengerek mélyének szépségeit

Horváth Viktor alig több, mint tíz éve merül búvárként, a  víz alatti fotózást 2009-ben kezdte. Az antennaszerelőként dolgozó Viktor Egyiptomban és Horvátországban is fotózta a víz alatti életet.

A tapolcai tó, ahogy még szinte senki sem látta

- Csodálatos állat - és növényvilág tárul elénk lent - mesélte élményeit. - Mindig lenyűgöznek például a tengeri anemónák, lágy és keménykorallok az azokban megtelepedő élőlények, a színes, különleges formájú halak. A víz alatt, ahogy lejjebb haladunk, fokozatosan tűnnek el a színek. Először öt méter után a vörös, majd a többi is. Ahhoz, hogy szép képeket készíthessünk, nekünk kell fényt vinnünk a víz alá. Vakukarokat szerelünk fel a víz alatti tokra, a gép és a vaku közt vezetékes kapcsolat biztosítja a kommunikációt. A jó kép készítéséhez közel kell a kiszemelt dologhoz menni, a világítás csak pár méteren belül hatékony.

Egy országos bajnokság győztes képe

A búvárfotósok között kétféle ember létezik, akinek lehetősége van arra, hogy sokszor merüljön és a sok jó képből a  legjobb felvételt kiválasztja, a másik lehetőség, hogy megpróbálunk olyant, vagy úgy fotózni, ami még nem ezerszer látott, és valaki már úgyis meglőtte belőle a tökéleteset. Viktor munkája miatt évente csak egy hét szabadságot engedhet meg magának, így nagyon keveset merül. Arra törekszik, hogy a fejében már meglevő képet alkossa meg fotóban is. Csakhogy a búvárfotózáshoz, akárcsak a természetfotózáshoz nem elég a felkészültség, a türelem, szerencse is kell hozzá. Ha nem sikerül lencsevégre kapni az állatot, újabb évet várhat és reménykedhet.

Munka közben

- Egyiptomban jártam többször merülni  - mondta. - Elhatároztam, hogy cápákat fotózok. Az első Deadalus túrán az ellenőrző merülésen beázott a kamerám, vége is lett a fotózásnak. Voltak is pörölycápák  pár méterre körözve tőlünk négy merülésen is, asztalnyi teknősök, murénák, napóleon halak, talán a legjobb túra volt amin jártam. Egy évre rá ugyanott hiába úsztattuk a kamerákat 10 merülésen is csak a kékben követtek bennünket. Azóta sincs cápás fotóm.  A merülés szabályozott, nem mehetünk akármerre a víz alatt. Egyedül csupán  búvároktató merülhet, másoknak csak csoporttal és oktatóval szabad. Legfeljebb 40 méterig süllyedhetünk. A víz alatt töltött időt a mélység határozza meg. Sűrített levegő van a palackban, amely a víz alatt szintén nyomás alá kerül,  minél mélyebben vagyunk, egy levegővétellel annál többet fogyasztunk abból. Folyamatosan figyeljük a búvárkomputert, amely jelzi a mélységet, a maradék levegő mennyiségét. Úgy kell gazdálkodnunk, hogy biztonságosan felérjünk a felszínre, és 50 bar maradjon tartalékba. A palackban a sűrített levegő 21 százaléka oxigén a többi nagyrészt nitrogén, így például negyven méter mélyen, ahol egy levegővétel 10 liter a sűrítményből, a percenkénti átlagos 16 levegővétellel sok nitrogén jut a szervezetünkbe. Felemelkedésnél a szövetekbe, vérbe felvett nitrogénnek távoznia kell, ez sokkal lassabb folyamat,mint ahogy beépült, emiatt a komputer biztonsági megállókat iktat be. Minden 10 méternél mélyebb merülés három perces megállóval végződik hat méteren, a szabadidős búvárkodásban tervezett dekós merülés nincs, de persze néha belecsúszunk. A levegő mennyiségnek elégnek kell lennie a biztonsági megállókra is.

Rák tanyázik az üvegben

Az oktató merülés előtt kijelöli a merülőpárokat, akiknek végig elérhető távolságban kell tartózkodniuk, hogy baj esetén egymás segítségére siethessenek tartalék reduktorukkal. Egyik alkalommal Viktor egyik merülőpárja elárulta, hogy használtan vásárolta a búvárfelszerelését, és nincs hozzá tartalék reduktor. Persze készülődés közben dolgozott az infó, emiatt saját palackjának csapját nem teljesen  nyitotta meg. Lent a mélyben azt vette észre a nyomásmérőn, hogy ugrál maradék mennyiségét jelző  mutató. Tudta, társánál nincs tartalék reduktor, de szerencsére higgadt maradt elérte az előtte levő párt, ahol oktató barátja segítségére sietett. Kis vízalatti szerelés után szerencsésen folytatódott a merülés.

- Lent minden pillanat számít, ezért veszélyhelyzetben sem pánikolhatunk be, hiszen az könnyen az életünkbe kerülne - mesélt Viktor. - Minden körülmények között nyugodtnak kell maradni. A másik félelmetes helyzet Horvátországban történt, amikor a tengerre lecsapó Bora által keltett hullámok elszakították a horgonyt amíg a víz alatt voltunk, és a több méteres hullámokkal vívott több, mint fél órás küzdelem után tudtunk csak  felkapaszkodni a hajóra. Kemény küzdelem volt. Néhány állatfajta támadása is valós veszély, bár az állatok, ha nem érzik magukat veszélyben, nem bántják az embert. A muréna, tűzhal de minden más élőlény érintése tilos. Ha körbevesznek bennünket a cápák, szabály, hogy mindenki maradjon a csapattal, ne kezdjen egyedül emelkedni, és ne tegyünk hirtelen mozdulatokat, amelyeket az állat támadó szándékként értelmezhet.

Viktortól megtudtuk, hogy Magyarországon csaknem százan foglalkoznak búvárfotózással. A hobbinak veszélyei is vannak, és költséges. Egy DSLR fényképezőgép tokozása, vakukkal, portokkal milliós összegbe kerül. Az élmény viszont páratlan.