Csányi Vilmos Balatonalmádiban lelt új otthonra

- Pályáját vegyészként kezdte, foglalkozott többek között etológiával, humán-etológiával. Társadalmi kérdésekben is állást foglal, de szépirodalmi műveket is alkot. Honnan ez a sokrétű érdeklődés?

- Sok minden érdekel, ami éppen lefoglal, abból valami lesz. Nagyon jó gyerekkorom volt, teljes szabadságot élveztem, talán ez az érzés maradt meg, amit mindig újra akartam élni.

- Számos hazai és nemzetközi elismerést kapott, csillagot neveztek el önről. Mire a legbüszkébb?

- Leginkább a fiamra vagyok büszke, aki Cambridge-ben fizikaprofesszor. Azután a kutyás kísérletekre. Kollégáimmal többek között a biokémia, a molekuláris biológia területén kutattunk, halakkal dolgoztunk, de a kutyás kísérletek azok, amelyek világhírűek lettek. Jó érzés látni, hogy a tanítványaim viszik tovább a kutatást, és ugyanannyira vagy még sikeresebbek, mint mi annak idején, amikor én vezettem ezt a témát.

Legutóbb arról lettek híresek, hogy egy kutyát meg tudnak arra tanítani, hogy egy fMR-készülékben - amely úgy zörög, mint egy traktor - csöndben, mozdulatlanul üljön hat percig, és egy fülhallgatón különböző hangokat hallgasson, miközben az agyi tevékenységét vizsgálják. Eddig állatokat altatva tudtak vizsgálni, ebből azonban nehéz a gondolkodásra következtetni.

Az én embereim megtalálták a módját, hogy hogyan lehet a kutyákat rávenni arra, hogy ezt a kellemetlen műveletet tűrjék. Nagyon egyszerű egyébként: bekapcsolták a készüléket, mely előtt egy asztal állt, behívtak 10-12 kutyát, egyet feltettek az asztalra, és azt négy ember elkezdte simogatni. A többi kutya körülállta őket, nézték, mi történik, mindegyik fel akart oda kerülni. Tíz perc múlva ugyanezt másik kutyával folytatták.

A kutyák vetélkedtek, hogy felkerüljenek az asztalra. 10-12 nap alatt el lehet érni, hogy a vizsgálat sikerüljön. Kiderült, hogy a kutyaagy ugyanúgy dolgozza fel a szavakat, mint az ember agya, tehát egy bizonyos területen a szó értelmét analizálja, egy másik területen az érzelmi töltetét, a harmadik területen integrálja a két információt.

- Fontos, hogy humánusak legyenek a kísérletek?

- Természetesen. A kísérlet itt nem azt jelenti, hogy bármi csúnya dolog történik. Az etológusok sokáig azt gondolták, hogy a kutyának nincs természetes környezete. Én viszont úgy véltem, a kutya természetes környezete a család, ezért úgy kell az ál- latot vizsgálni, hogy a gazda is jelen legyen, akár az ott- honában, akár a tanszéken. A kutyák ezt egészen másképp élik meg, mindent szí-vesen csinálnak. Ebből alakult ki az egész kutatási irányzat.

- Mennyire elégedett a munkájával?

- Azt gondolom, aki megelégszik, az nem viszi sokra. Sokszor gondolom, hogy lehetett volna valamit jobban csinálni, de a kutatóélet ilyen: az ember kitalál dolgokat, azonban menet közben sokszor gyorsan kell változtatni az elképzelést, alkalmazkodni kell a körülményekhez. Ez egy jó tréning amúgy, amit szerintem tanítani kellene az iskolában, hogy a gyerekek megszokják, hogy a világ nem abszolút módon elrendezett, hanem folyamatosan változik. De épp ezért érdekes, különben dögunalmas lenne. Ha megtanuljuk, hogy a változás nem tragédia, hanem érdekes, akkor egészen másképp látjuk azt.

A gyerekekben ez a képesség megvan, csak az iskola kiöli belőlük. Szabványfeladatokat kell megoldani, nem azon van a hangsúly, hogy a gyerek a saját tehetségét bontakoztassa ki. Ez persze nem könnyű, lehet szidni az iskolát, de nem fair, mert harminc különböző tehetséget egy csoportban úgy kezelni, hogy nekik is jó legyen és az iskola is elérjen valamit, nagyon nehéz.

Csányi Vilmost elsősorban az ember változatossága érdekli, és azok a kérdések, melyek az embert emberré teszik. A kutya alkalmas az emberi szocialitás nyelv előtti szakaszának vizsgálatára Fotó: Penovác Károly

- Az ember arra törekszik, hogy minél jobban megismerje, megértse a körülötte lévő világot. Ez motiválta munkássága során, vagy inkább egyfajta végső igazság keresése?

- Én nem hiszek a végső igazságban, abban nőttem fel, hogy különböző igazságok vannak, melyek külön-külön is nagyon izgalmasak. Érdekes megtudni, hogy a különböző igazságok hogyan épülnek fel, mire vezethetőek vissza. Miért hisznek az emberek bizonyos dolgokat, miért óvakodnak valamitől, miért szeretnek valamit.

Ezek nagyon izgalmas kérdések és nagyon nehéz rájuk választ találni. Engem nem valamilyen konkrét végcél érdekel, hanem elsősorban az ember változatossága és azok a kérdések, melyek az embert emberré teszik. Az egész kutyatéma is azért indult, mert észrevettem, hogy a kutyák számos olyan szociális jelenséget mutatnak, melyek az emberre jellemzőek. Valószínűleg a kutya hasonlít arra az emberre, mely a nyelvet még nem használta.

A kutyának meg kell mutatni dolgokat, együtt kell működni vele. Az ősi közösségekben ugyanez volt a feladat, a nyelv nélküli ember problémái ugyanezek voltak. A szakma ma már elismeri, hogy a kutya alkalmas az emberi szocialitás nyelv előtti szakaszának a vizsgálatára. Jelenleg a világon számos laboratórium a mi módszerünket átvéve vizsgálja ezt. A tanítványaimnak nagyon kell igyekezniük, hogy versenyben maradjanak.

- Az emberi viselkedés merre tart: pozitív a változás, vagy van ok aggodalomra?

- Ez nagyon nehéz kérdés. Kétszázezer évvel ezelőtt alakult ki a ma élő ember genetikailag, és ez idő alatt nem nagyon változott ilyen szempontból. Azonban kulturálisan jelentősen átalakult, hiszen az ősi közösségekből egy modern társadalom lett. Nem lehet megjósolni, ez a folyamat hova tart, mert a jövő nyelvét nem ismerjük.

Ha ötven évvel ezelőtt valaki meg akarta volna a jövőt jósolni, internet, mobiltelefon, és hasonló szavak nélkül semmit nem tudott volna mondani. A következő évekről tudunk beszélni, de tíz évre előre nem mernék semmit kijelenteni. Az az izgalmas az emberi fejlődésben, hogy beláthatatlan, merre és hogyan alakul. Aki azt hiszi, meg tudja jósolni, az vagy nem ért hozzá, vagy tudatosan félrevezet másokat.

- Pár hete Balatonalmádiba költözött. Miért pont ezt a várost választotta, és hogy érzi itt magát?

- Balatonalmádiba gyakran jártunk egy kedves barátunkhoz, és megszerettük ezt a környéket. Budapest nekem már borzalmasan zajos, büdös, füstös, itt úgy érzem, kellemes környezetben élhetek.

- Mik a tervei?

- Ami a mostani munkámat, a közeljövőt illeti, egy kitűnő tanítványommal, Tóth Balázs pszichológussal dolgozunk egy könyvön, amely az emberi hiedelmek természetét mutatja be és ősszel jelenik majd meg. Sok munkát ad almádi kertem felépítése is, aztán majd meglátom.

- Most hány kutyája van?

- Egy. Janka, pumi-husky hibrid.