2016.01.27. 18:00
Szamárral a kaszinó előtt
Tapolca - El kellene jutnunk oda, hogy saját hőseinknek emléket állítsunk. Ezt a munkát nem szabad félvállról venni és abbahagyni. Erről is beszélt keddi előadásán a Wass Albert Könyvtárban Csepin Péter várpalotai világjáró hagyományőrző.
A Bakonyi Poroszkálók Hagyományőrző Sport Egyesület elnöke, a Honvédelemért bronz fokozatú kitüntetés birtokosa, nagy lovas expedíciók vezetője szerint példát kell mutatnunk a hagyományőrzéssel. Csepin Péter idén Szentpétervárra készül, és újra Thury kultuszát igyekszik újjáéleszteni a várpalotai emléknapokon.
Hangodi László történész vendége volt Csepin Péter
Fotó: Tóth B. Zsuzsa
- Harmadszor rendezzük meg Várpalotán a programot, amelyet tavalyelőtt sikerült először a vár elé és nem mögé tenni - mondta Csepin Péter, aki arról is ismert, hogy harmincezer kilométert tett meg eddig lóháton, szamárháton. A végvári hagyományokat őrző, nem mindennapi személyiséget az előadáson beszélgetőpartnere, Hangodi László történész a megtestesült török kori végvári magyar múlt egyik legautentikusabb figurájának nevezte. Nemcsak kinézete, hanem a hagyományok tisztelete, ápolása miatt is. Ő az, aki lőtt sebet ejt magán, csak hogy tudja, milyen volt, amikor Gyulaffy László oldalát kilyukasztották egy puskalövéssel. A katonamesterség művelőjének minden napja a hagyományok vezérszála mentén telik, és ezzel nem szakított a lovas rekorder többek közt a Szicíliába, Santiago de Compostelába, végvári viseletben Rodostóba, a kazah-kínai határra vezető útján sem. A régi Nagy-Magyarország határán fél év alatt poroszkált körbe, tavaly pedig Limanovába emlékportyázott, ahol üknagyapja halt meg. Az útvonal végiglovaglásával akarta bizonyítani, hogy a jelenkor magyar katonái méltó örökösei az első világháború hőseinek. Állítja, hogy üres zsebbel is útra kelt, sosem érdekelte a pénz, amit az idővel szemben mindig meg lehet szerezni. A kaján életörömről nem hajlandó leszokni, a monacói kaszinó elé saját kab-riójával , a szamárral parkolt le a csodakocsik közé. Az előadáson beszélt arról, amikor állatkínzásért csukták be a svédek, de ezt sem panaszként mondta, hanem abban a tudatban, hogy akkor végre méltán került reflektorfénybe a lótenyésztés, lovaglás. A balkáni utak pozitív élmé-nyeiről szólva kiderült, hogy milyen segítőkészek az oroszok, milyen hatalmas szeretettel bírnak az ukránok.
Csepin Péter várpalotai világjáró hagyományőrző idén Szentpétervárra készül, és újra Thury kultuszát igyekszik újjáéleszteni a várpalotai emléknapokon
Fotó: Szabó Péter Dániel
- Kazahsztánban attól is tartani kellett, hogy a vesénkre fáj a foguk. A törökök hálásak voltak attól, hogy megtanultam vagy száz szót a nyelvükön, a németek, franciák pedig csodálkoztak, hogy nincs percre és fillérre megszervezve az utunk. Nem is kérdezték, hogy van-e hol aludnunk, van-e mit ennünk - mondta Csepin, akit vagy tíz nyelven nem lehet eladni.