Visy Zsolt régész a Seuso-kincsekről

A vendéget az MTA Veszprémi Területi Bizottsága hívta meg, hogy a Tudomány és társadalom című sorozatban foglalja össze a lelet-együttes kalandos, krimibe illő történetét. Visy Zsolt a felvezetésében elmondta: a páratlan értékű drágaság egy ókori római eredetű ötvösremek-sorozat, ami 14 nagyméretű ezüstedényből és egy rézüstből áll. A nevét a tulajdonosáról, Seusóról, egy gazdag tisztségviselőről kapta, aki a mai Polgárdi területén élt. A kincsnek volt az első megkerült darabja a 125 éve megtalált quadripus. Szerinte a gyűjteményt az 1970-es évek második felében felfedező Sümegh József 1980-ban nem öngyilkos lett, hanem felakasztották a kőszárhegyi pincéjében.

A pannóniai Seuso-kincsekről tartott előadást dr. Visy Zsolt régész a Veab-székházban (Fotó: Penovác Károly)

A tárgyak illegális úton, hamis eredetpapírokkal jutottak ki hazánkból, s 1990-ig Lord Northampton őrgróf és egy köré szerveződött üzleti csoport birtokába kerültek. A 67 kilós, állítólag százmillió angol fontot érő készletet az új tulajdonosai aukciós házak árverésein megpróbálták értékesíteni; sikertelenül. A kincsre közben igényt bejelentő kormányunk 1993-ban pert vesztett a főnemessel szemben, noha az illetékeseket közvetett és közvetlen bizonyítékok sora erősíthette meg volna arról, hogy a kincs nemzetünk kulturális öröksége. Visy Zsolt hat éve, az NKÖM helyettes államtitkáraként prezentációt tartott a brit fővárosban a Londoni Régészeti Társaságnak, s feltárta az eredményeket és eredetbizonyítékokat. Hazánk idén visszaszerezte és hazaszállította a gyűjtemény hét darabját, köztük a Seuso-tálat.

Visy Zsolt kitért a tárgyak keletkezési körülményére, stílusára, megmunkálására, díszítésére és rendeltetésére. Majdnem biztosra vehető, a kincsek jelenleg ismert darabjai, kancsók, tálak, vödrök és illatszertartók egy kanalakkal, ivókupákkal és tányérokkal kiegészült nagyobb készlet részét képezték.