Kaland, fordulat, izgalom

– Mennyi ideig készült a Végül magad maradsz? Hogyan készült Zsiga Henrik a megírására?

– A felkészülés nagyjából fél évig tartott, 30-40 földrajzi, történelmi témájú ismeretterjesztő könyvet olvastam el, majd fél éven keresztül átlagosan napi nyolc órán keresztül írtam a kötetet. A szöveg tördeléséig és a könyvborító kiválasztásáig nagyjából 1500 órát vett igénybe. Számításaim szerint az előkészületekkel együtt összesen több mint egy esztendő volt.

– Hol és mikor játszódik?

– Tíz helyszínen, több kontinensen játszódik a közeljövőben, szinte a mai korban, tehát nem sci-fi. Megpróbáltam ikonikus, karakteres helyszíneket választani, amiket általában ismerünk, egy-két olyan helyszín van talán, amit egy átlagolvasó nem ismer. Megjelenik Jordánia és benne Petra romvárosa, a Stonehenge, a Machu Picchu, Magyarországról Pannonhalma. A könyv főszereplője pedig egy veszprémi történész-antropológus.

Zsiga Henrik legújabb kötete, a Végül magad maradsz című történelmi kalandregény bemutatóján (Fotó: Nagy Lajos)

– Mennyire volt kész a szerkezet a szerző fejében a megírás előtt, s mennyire alakult közben?

– Az írók ebben eléggé eltérnek, én általában előre ki szoktam találni a könyvem szerkezetét: azt, hogy hány fejezetből áll, megtervezem a jeleneteket, s csak ezen belül hagyom, hogy a szereplők tegyék a maguk dolgát. Matematikai jelleggel közelítem az írást, a struktúra nekem ebből a szempontból fontos, de hagyok holtjátékokat is, ahol kisebb változások előfordulhatnak.

– Van előzménye a munkájának a magyar irodalomban? Vagy a nemzetközi színtér történelmi kalandregényei jelentették az előképet?

– Akikkel valószínűleg összehasonlítanak majd, az Ken Follett, és talán Dan Brown. Hozzájuk hasonlóan megpróbáltam egy olvasmányos könyvet írni, illetve a fejezeteket igyekeztem azzal a technikával abbahagyni, ahogyan ők. Ezt házon belül cliffhangernek nevezzük, vagyis függőben hagyja az ember a cselekményt a fejezetek végén. Megpróbáltam sok helyszínnel, misztikummal operálni, s emellett ismereteket is adni az olvasóknak, ahogy ez Follettnél és Brownnál is tetten érhető. Számomra – ahogy nekik is – a legfontosabb a jó arányok megtalálása.

– Ha már az arányok, a fikció és a valós történelmi tények hogyan oszlanak el a könyvben?

– A történet fikció, a múlt eseményei – reményeim szerint – valósak, legalábbis megpróbáltam a mainstream történelemtudománynak megfelelni. A jövőre vonatkozó utalásokban szintén található fikció. Mondok egy példát. Vannak olyan országok, amelyek jelenleg köztársaságként működnek, de én diktatúraként mutattam be már őket. A jövőre vonatkozó részekben csak nagyon óvatosan távolodtam el a valóságtól, a cselekmény valóságos helyszíneken, valóságos történelmi eseményeken „szörfölve” alkot egy fikciót.

– A könyvek írása mellett oktat is.

– Van egy kiadóm, így a könyveket, amiket írok, én magam adom ki. A piacon viszonylag kevés ember tevékenykedik, aki az egész irodalmi szegmenst átlátja. Talán én mondhatom azt, hogy az írástól a kiadásig átlátom. Ezen felül vannak háromnapos intenzív íróképző tanfolyamaink, ahol megpróbáljuk azt vázolni, hogy kell elképzelni az irodalmi piacot, a könyvek piacát, és hogyan lehet íróként a legkisebb kapufákat rúgni, vagy hogyan kell kiadót keresni.

– Mikor érzi majd azt, hogy sikeres lett az új könyv? Eladott példányszámokban, visszajelzésekben, meghívásokban?

– Valószínűleg ezek kombinációjától, illetve ha azt fogom érezni, hogy érdemes belevágni a folytatásába.

Egzotikus helyszínek

A Végül magad maradsz a kalandregények közé sorolható, hiszen megannyi egzotikus helyszínen játszódik, cselekményét átitatják a fordulatok, az izgalmak, a cselszövések. A regény ugyanakkor rengeteg jól fogyasztható lexikálist tudást csempész észrevétlenül a sorok közé. A szerző számos történelmi eseményt új, elmélkedésre késztető aspektusból vizsgál.