Kihívások az oktatási rendszerben

Géczi János tanszékvezető és Kamarás István, az MTA doktora, az egyik erkölcstan tankönyv társszerzője elevenítette fel a tantárgy létrehozásának és idei bevezetésének körülményeit. A nyolcvanas évek végén a Nemzeti Alaptanterv (NAT) előzményének tekinthető dokumentumban még kérdéses volt, hogy egy vagy több diszciplína közvetítőjeként jelenjen meg a tantárgy.

Kamarás István elmondta, a kilencvenes évek elején embertan néven szerepelt a mai tárgy, amelynek mostani neve szerinte félrevezető. A tankönyvszerző szerint az erkölcstan bevezetése előtt nem vonták be a munkába a tárgy képviselőit és oktatóit, s elmondása szerint az is problémás, hogy több iskolában abbahagyták 7. osztályban a korábbi erkölcstan tanítását ősztől. A szakember arról is beszélt, Európában a kilencvenes években sok új tantárgy jött létre, például az ökológia, a társadalomismeret vagy a kommunikáció, a nálunk bevezetett multidiszciplináris erkölcstan azonban magyar találmány.

Géczi János szerint a magyar kultúra nem mer azzal szembenézni, hogy az ember teremtett vagy biológiai lény, holott etológiai fejlődését minden világvallás elfogadta már száz éve.

Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) főigazgatója Átalakuló iskolarendszer címmel tartott előadásában a magyar és az európai oktatási rendszerben a kétezres években bekövetkező változásokról, valamint a szaktanácsadás, a szakfelügyelet és a minősítési rendszer jellemzőiről beszélt. A szakember elmondta, 1994 és 2004 között megduplázódott a felsőoktatásban tanulók száma, miközben az iskoláskorú népesség ugyanebben az időszakban 140 ezerről százezerre csökkent. Az oktatás legfőbb problémái között az eredményesség és a méltányosság hiányát említette: előbbit a nemzetközi mérések adatai bizonyítják, utóbbiról pedig úgy fogalmazott, az iskolák közötti különbség a kétezres években tovább növekedett, az oktatási rendszer nem tudta enyhíteni a társadalmi különbségeket. A tanárképzés kihívásairól elmondta, a budapesti elitgimnáziumokból például egyetlen diák sem jelentkezett az ELTE tanárképzésére az elmúlt években, holott a legkiválóbbak kellene, hogy tanítsanak.