A Bakony festője

A tájjal való teljes azonosulást, a Bakony-erdő tiszteletteljes és őszinte szeretetét sugározzák Öveges Ernő festményei, hangsúlyozta a napokban tartott megnyitóünnepségen Pócsik József, a Bartos Sándor Általános Iskola igazgatója a vár Márvány-termében összegyűlt szép számú közönség előtt. Elmondta, Öveges évtizedek óta itt élő emberként nyitott és értő szemmel figyeli a tájat, látja meg rejtett szépségeit, s megfestve azokat szívesen mutatja meg nekünk is.

- Így tárulnak elénk a Bakony rengetegének gyakran csak egyszeri és megismételhetetlen csodái vagy a Balaton-felvidék emblematikus részletei. Ráirányítja figyelmünket közvetlen környezetünk, emberi életterünk még jobb megismerésére, felszólít minket természeti örökségünk kincseinek védelmére, kötelező megóvására. Realista stílusú, impresszionista színvilágú alkotásait nézve szinte magunk is a táj részeivé válunk, mintha ott állnánk a Balaton partján, néznénk a ringó csónakokat, kitekintenénk Öskünél a vonatablakból, vagy ballagnánk a gyalogúton, megállnánk a fák árnyában hűsölni - méltatta az alkotót Pócsik József, majd hozzátette, Öveges Ernő nemcsak festőművész, de a Bakony szerelmese, hűséges bemutatója és védelmező barátja is egyben.

A kiállítás megnyitóján - ahol Troják Laura, a Vásárhelyi iskola diákjai is zenélt a megjelenteknek - elhangzott, Öveges Ernő 1941-ben született Várpalotán, azaz tavaly ünnepelte 70. születésnapját. A hét évtizedből nyolc év tanulmányi távollét kivételével itt élte, éli életét töretlen alkotókedvvel, jegyezte meg Pócsik József. Mesterének Nagy Gyulát tekinti, aki 1962-ben fogadta tanítványának, s formálta festői adottságait éppúgy, mint emberi tulajdonságait és lelki alkatát is.

Öveges Ernő első kiállítását is mestere, Nagy Gyula rendezte 1962-ben Várpalotán, az akkori ifjúsági házban. Ezt követően azonban közel négy évtizedig tartó alkotói szünet következett. Csak 2006-ban jelentkezett újra a művész egy palotai csoportos tárlaton négy képével, melyek komoly elismerést hoztak számára. Ez is ösztönözte az újrakezdésre, a folytatásra. Hat éve óriási alkotókedvvel, hatalmas munkabírással dolgozik, húsznál is több kiállításon mutatta be festményeit. Önálló tárlata volt többek között Pécsett, Budapesten, Balatonalmádiban, Komáromban, Ajkán, Pétfürdőn és Várpalotán is.