Pompás veszprémi kertek

A ritkán játszott régi darab szereplői virágokkal, mondhatnánk, virágnyelven üzennek szerelmet egymásnak. Logikus volt tehát, hogy a bemutató előtt hagyományossá vált kiállítást ezúttal a kerteknek szentelje a Petőfi Színház. Annál is inkább, mert akinek szeme van a szépre és a különlegesre, az rendre rácsodálkozik a levendulaillatú, mediterrán jellegű veszprémi ligetekre, parkokra.

A kiállítás anyagát Brányi Mária alpolgármester válogatta, aki civilben táj- és kertépítő mérnök. Magyar kerttörténet vezeti be a témát, a másik tárló pedig a veszprémi püspökkertet, a mai színházkertet mutatja be. Ezen túl még néhány más híres helyről is látható térkép, leírás, fotó.

A veszprémi kertek és kolostorok völgyének megvalósult terveit egy makett segítségével mutatják be. A kiállítást a Veszprém Megyei Levéltár rendezte és a Laczkó Dezső Múzeum is segített az összeállításában, valamint Géczi János költő, művelődéstörténész.

"1770 körül kezdték el az elhunyt püspök utasítása értelmében építeni azt a püspöki vendégfogadót, amely a veszprémi Sóraktár utcájának új épületévé vált. E vendégfogadó és a sóhivatal szomszédságában készült el a püspöki kert" - ismertette Géczi János a kiállításmegnyitón a püspökkert történetét, amiről kevesen tudják, hogy a mai színházkertről van szó.

"A püspökkert legkorábbi ábrázolása 1780-ból való. A térképet Nagy Ferenc készítette. Miként a megmaradt írásos dokumentumok, úgy e térkép is azt igazolja, hogy a kert nagyrészben mesterségesen mélyített területen fekszik, fallal körbekerítve. Benne geometrikusan elhelyezett, ösvényektől egybefogott ágyások, fűfelületek, illetve faültetvények éltek" - hallottuk a kiállításmegnyitón, hogy utána a színházból kifelé menet már egészen másként nézzünk körül, hiszen történelmi helyen járunk. Az egykori veszprémi püspökök helyi viszonylatban pompás kertjében.
 
Megtudtuk még, hogy a püspökkert csaknem 250 évvel ezelőtt nem csupán díszkertként funkcionált, mint napjainkban, hanem zöldségfélék termesztésére, gyümölcsfák nevelésére is szolgált. A konyhakertet a díszkerttől négy zsindelyes, bolt-íves rotundella választotta el. A díszes építményeket pihenésre, madarak tartására, szórakozásra használták. Labirintus is készült és a sétány mellé a négy évszakot megszemélyesítő kőszobrokat helyeztek el.
 

A színházkert volt a püspökkert

Az 1760 körül nagy munkával és sok ráfordítással elkészült püspökkert, a mai színházkert, ahogyan Géczi János ismertetőjéből megtudtuk, a nyugat-európai kertművészet korábbi korszakához köthető. Más európai kertekhez képest kevésbé elegáns, kevésbé költséges, ámde a helyi, veszprémi  viszonyokhoz képest pompás volt. Európában ekkor már az angol  tájképi kertek kultusza terjedt el. Volt benne hatalmas üvegház is, amelyben narancs- és citromfákat is gondoztak.