Mához szóló üzenet

Érdemes volt hát ennyit évet várni arra, hogy Monte Cristo grófjának szellemét, korát Vándorfi László elénk idézze. A rendező hatalmas vállalkozásba kezdett id. Alexandre Dumas 1845-ben írt romantikus regényfolyamának feldolgozásával. Megfelelni annak a kihívásnak, a színészek röpke pillanataival koncentráltan, mégis rendkívüli erővel átadni egy olyan nagyszabású trilógia történéseit, mely emberi sorsok érzelmi tetőpontjait és drámai mélységeit mutatja be.

Bemutatni egy boldog és becsületes ifjú, Edmond Dantes kálváriáját, akit négy "jóakarójának" összeesküvése szakít ki szerelme karjaiból, s kerül If várának börtönébe, ahol rabtársa, szellemi atyja, Faria abbé tölt belé bölcsességet és rendíthetetlen hitet. Erőt ahhoz, hogy hosszú szenvedései után kiszabaduljon, majd bosszút álljon ellenségein.

A címszereplő Monte Cristo grófja, egyben a rabévek után visszatérő Edmond Dantes szerepében Gazdag Tibor látható, akinek érdemes volt erre az időre félredobnia orvosi köpenyét. Monte Cristo grófjaként bosszúhadjáratának áldozatai felett elhangzott szavai, a fenyegető számolás, - mely küldetése beteljesítésének visszaszámlálása egyben - ijesztően visszhangoznak. Elszánt igazságosztóként ijesztő szenvtelen arca, miközben lidércként csap le. Másik szerepében, Faria abbéként hitelesen képviseli a nyomorban is tiszta és rendíthetetlen emberi-erkölcsi tartást. Bölcs személye gyertyaláng a sötét cellában, mely értelmet gyújt az ifjú rab Dantes, (Kékesi Gábor) elméjében is. Kékesi a túlzásokat kerülve, mégis szuggesztíven jeleníti meg az élőhalott sorsra ítélt, kétségbeesetten őrjöngő foglyot.

Edmond Dantes szerelme Mercedes, (Stefancsik Annamária) aki fényes reménysugárként csillan fel a rab emlékezetében. A leghitelesebb női eszményképként való megjelenésében. Tiszta szólóénekét (első felvonás) hallgatva már bánom, hogy olykor ellógtam az iskolai énekkari próbákat.

Az ellenfelek négyesének leghitelesebb alakítását Koscsisák András nyújtja a számító, majd a tragédiák súlya alatt összeomló Villefort államügyészként. Hasonlóan erős és meggyőző Kiss Dávid, a kapzsi, de kissé bárgyú Caderousse szerepében.  Molnár Ervinnek a néhol túlzó gesztikulálás mellett jól áll a törtető bankár szerep, Zayzon Csaba Fernand szerepében kevésbé kiemelkedő.

Bár pillanatnyi, megrázó Hermine (Kiss Barbara) jelenete a gyermekétől megfosztott anyaként. Üdítő jelenség humoros gesztusaival és mozgásával XVIII. Lajos királyként Varga András Zoltán.

Katartikus és gyönyörű rész az egykori török rabszolgalány fenyegető tánca, "Gyilkos!" felkiáltása. A közönség szemébe fúródó, hátborzongatóan átható démoni tekintete azt az érzetet kelti a közönségben, mindannyian bűnösök vagyunk. A zene itt tökéletes. Hiszen a darab műfaji meghatározásában játék zenével szerepel, utóbbi nem mindig éri el célját. A zenei betétek az érzelmi sokszínűséghez járulnak hozzá, ám a rezonancia nem mindig tökéletes a színpadi történésekkel, néha már túlzónak tűnik a romantikus teatralitás.

Elismerés a látványos koreográfiákért (Krámer György),különösen a katalán tánc virtuóz forgatagáért és a találóan kifejező jelmezekért (Justin Júlia).

További szereplők Oravecz Edit, Kiss T. István, Telegdi Kamilla, Kovács Ágnes Magdolna, Kiss Dávid. Díszlettervező Kovács Yvette Alida.
 

Hatalommal, pénzzel minden elérhető?

A darab számos erkölcsi üzenetet is megfogalmaz. Nemcsak a főhős érzelmi, jellembeli fejlődése nyomán, aki bosszúhadjáratának értelmetlenségére rádöbbenve megbocsátásra is kész. De sorsa felveti a hatalommal, pénzzel minden elérhető kérdést is. Az emberi karakterek és szavak ijesztően mainak hatnak. Aktualitást nyer többek között a bankár beszéde a hitelről és a bankokról vagy az apák bűneiért megbűnhődő
fiúkról.