Nemzeti köznevelés: Jövőre startolhat

Az új nemzeti köznevelési rendszerről, a Nemzeti köznevelésről szóló törvényről egy veszprémi konferencián beszélt dr. Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára, aki az előadást követő sajtótájékoztatón elmondta: miután a törvényt vélhetően még idén elfogadja a parlament, az 2012. szeptember 1-én lép hatályba, nyolc, kilenc hónap áll a kormányhivatalok és az önkormányzatok rendelkezésére, hogy megbeszéljék egymással, melyik intézményt akarja visszavenni az önkormányzat, melyiket nem. Ezt a folyamatot megelőzi a jelenleg megyei fenntartásban működő iskolák átvétele; már megszületett a jogszabály, amely arról rendelkezik, hogy ezek fenntartását a kormányhivatalok január 1-én veszik át.
 
- Nehéz átmeneti időszak lesz, de túl leszünk rajta és jövő év szeptemberétől kialakul az új iskolarendszer. Ha jól végeztük a dolgunkat, az átalakulásból a pedagógusok nagyon keveset éreznek majd; a fenntartói jogosultságok változása az osztálytermi, óvodapedagógusi munkát közvetlenül nem érinti. Amit viszont megéreznek majd a pedagógusok, az pozitív lesz: az állam vállalja a pedagógusok fizetését; ma egy-egy intézmény működésének átlagosan csak 45 százalékát garantálja a költségvetés, előfordult olyan eset, hogy fizetésképtelenek lettek a fenntartók, nem tudtak fizetni a pedagógusoknak.

Az állami szerepvállalás és felelősségválallás azt jelenti, hogy az állam garantálja a béreket, a fenntartói váltással pedig ismert lesz, hogy a működés egyéb költségeit a fenntartó, az önkormányzat vagy az állam biztosítja. Ha az önkormányzat nem kéri vissza az iskolát, azt az állam működteti. A nagyobb állami szerepvállalás azt is jelenti, hogy az állam előírja majd a kötelező tartalmakat - a Nemzeti alaptanterven és kerettanterveken keresztül-, elindít egy szakmai ellenőrzési rendszert.

Arról, hogy megszűnnek a kistelepülések iskolái, a felső tagozatok, az államtitkár úgy válaszolt: az alsó tagozatok létszámkorlátozás nélkül működhetnek és működnek, a felső tagozatok esetében tárgyalás eredménye lesz.
 
- Az, hogy egy felső tagozat fizikai értelemben megszűnik egy településen, nem következik közvetlenül a törvényből  mondta dr. Hoffmann Rózsa.  Tagiskolaként működhet tovább. Célunk az, hogy ne a gyerekek utazzanak, hanem a pedagógusok, az iskola biztosítani tudja a szakos tanárokat, a minőségi oktatást. Azokon a felső tagozatokon, ahol csak egy-egy osztály működik, nem tudnak elegendő szakos tanárt főállásban alkalmazni, mert azt a létszám nem teszi lehetővé; két párhuzamos osztály esetében ez már megoldható. Iskolabezárásokkal nem számolunk. Azzal igen, hogy esetleg tagiskolává minősül egy-egy felsőtagozat, ez előfordulhat. Lényeg, hogy a településen megmaradjon az iskola. Mindezt az átszervezést a kormányhivatalok vezénylik, szervezik majd.
 
Az államtitkár szólt arról, hogy készül az új Nemzeti alaptanterv, mely minden magyar diák számára biztosítja az egységes tudás és műveltségi alap megszerzését. Az egységes tartalmi szabályozás megfelelő teret biztosít a leszakadók felzárkóztatására és a kiemelkedő tehetségek gondozására. Az új törvény jelentős változást hoz a tankönyvkiadásban: csökkenti majd a tankönyvek számát és megteremti a tartós tankönyv bevezetésének lehetőségét, a pénzt a költségvetés állja.

Tudás, szorgalmas munka és becsület

A Nemzeti köznevelési törvény visszaállítja a tudás, a szorgalmas munka és a becsület rangját. Az iskolákra, mint a gyermekek testi-szellemi-erkölcsi gyarapodását szolgáló oktató- és nevelőintézményekre tekint. A felzárkóztatást és a tehetséggondozást egyenrangú feladatként kezeli. Megerősíti az állam irányító, finanszírozó és ellenőrző szerepét. A nagyobb állami szerepvállaláshoz a korábbinál erőteljesebben érvényesülő jogokat társít.