Médiatörvény: a média szabadságra emlékeztet az amerkai EBESZ-nagykövet

Ian Kelly január 20-án kelt közleményében egyebek között ezt írja: "Szoros szövetségesként és barátként felhívjuk Magyarországot, hogy tartsa fenn a média szabadságát otthon és mindenütt a régióban mint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet tagja és az Európai Unió jelenlegi elnöke. Az új médiatörvény elfogadása komoly nemzetközi aggodalmakat keltett a szólásszabadság jövőjével kapcsolatban Magyarországon".
   
A nagykövet utalt Dunja Mijatovic, az EBESZ sajtószabadság-képviselője hét eleji budapesti látogatására és az általa korábban kifejtett aggodalmakra a média pluralizmusa és azon lehetséges kockázatok vonatkozásában, amelyek az új törvény nyomán a sajtótermékek pénzügyi, politikai és szerkesztési függetlenségét veszélyeztetik. Az Egyesült Államok kiemelt figyelmet fordít a szólásszabadságra, ezen belül a sajtószabadságra mint alapvető demokratikus jogra - áll a közleményben.
   
Ian Kelly sürgeti a magyar tisztségviselőket, hogy vegyék figyelembe a törvény kapcsán megfogalmazott aggodalmakat, beleértve azokat, amelyeket Mijatovic asszony vetett fel, és biztosítsák a szólásszabadság, ezen belül a sajtószabadság maradéktalan érvényesülését Magyarországon, amely országot - írja - hosszú ideig a totalitarizmus elleni harc egyik vezéreként tartottak számon.

OLDALTÖRÉS: Levelet írt az Európai Bizottság

Levelet írt az Európai Bizottság

Levelet írt az Európai Bizottság

Levelet írt az Európai Bizottság

Neelie Kroes, a digitális kérdések és a média ügyeiben illetékes biztos írja alá azt a levelet, amelyet az Európai Bizottság küld a magyar hatóságoknak legkésőbb hétfőn, választ kérve a médiatörvénnyel kapcsolatban megfogalmazott aggályaira - jelentette be pénteken a holland biztos szóvivője.

A bizottság szokásos napi sajtótájékoztatóján - kérdésekre válaszolva - Jonathan Todd megerősítette: a levél lényegében ugyanazokat az aggodalmakat fogalmazza meg, amelyeket Kroes hétfő este Strasbourgban, az Európai Parlament polgári szabadságjogokkal, valamint igazságügyi és belügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságának rendkívüli ülésén részletezett.
   
Megismételte, hogy a három legfőbb aggodalom az audiovizuális és médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelvben foglalt "eredetországgal", a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének a műsorszórás területéről a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra való kiterjesztésével, valamint a médiaregisztrációs szabályok alkalmazásával kapcsolatos.
   
Az említett EP-ülésen Kroes ezek közül az elsőről kifejtette: úgy tűnik, hogy a törvény vonatkozik a más tagállamokban létesített médiavállalkozásokra is. Az irányelv viszont arra az elvre helyezkedik, hogy a médiavállalkozásnak elvben csak az eredet szerinti országban érvényes szabályokhoz kell igazodnia, és ettől csak precízen megfogalmazott feltételek mellett engedi az eltérést.
   
A lekérhető médiaszolgáltatásoknál az a bizottság problémája, hogy a szabály szerinte nem kellőképpen világos, az egyéni esetekben túl nagy mérlegelési lehetőséget biztosít, és ezáltal problémákat okozhat "a médiaszabadság szabályozásának arányosságát illetően".
   
A médiaregisztrációnál pedig a holland biztos fő aggodalma az volt, hogy korlátokat szabó kritériumok hiányában fennáll az eshetősége az idevágó szabályok "túlterjeszkedő alkalmazásának".
   
Kroes akkor kitért arra is, hogy "továbbra is vizsgálják a médiahatóság függetlenségére vonatkozó kritérium nehéz kérdését". A szóvivő most nem tudta megerősíteni, hogy ez utóbbi téma is helyet kap a levélben. Más források ugyanakkor az MTI-nek elmagyarázták, hogy e kérdésre maga az uniós irányelv sem tér ki egyértelműen , mert annak idején az erre tett bizottsági javaslatot az Európai Parlament elfogadta ugyan, de az uniós tagországok kormányait képviselő Tanács elvetette.
   
Egy bizottsági forrás elmondta még: a levél elküldése azt is jelenti, hogy a végrehajtó testület lezárta a törvény előzetes értékelését, és esetleges további lépéseket annak fényében tesz, milyen választ kap aggodalmaira. Amennyiben a magyar fél orvosolja az aggodalmakat vagy kielégítő magyarázatot ad a felvetett problémákra, a vizsgálat várhatóan nem folytatódik. Ha azonban a bizottság úgy érzi, aggodalmai a választ követően is fennállnak, hivatalos eljárás veheti kezdetét.
   
A magyar Médiatanács már az EP-bizottsági ülést követően jelezte, hogy Kroes aggályait nem tartja megalapozottnak.
   
A pénteki sajtótájékoztatón több kérdés vonatkozott arra, hogy az alapjogokért felelős Viviane Reding biztos is bekapcsolódott-e a vizsgálatba. A testület szóvivője ezekre kitérően válaszolt, és azt emelte ki, hogy a téma elsősorban az audiovizuális portfólió illetékességébe sorolódik.

Navracsics: megérkezett az Európai Bizottság levele

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken Gödöllőn közölte: a magyar kormány "meg nem erősített hírek szerint" megkapta az Európai Bizottság levelét, amelyben a testület kifejti az új magyar médiatörvénnyel kapcsolatos aggályait.

A miniszter egy újságírói kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy a levél "nem sok újdonságot tartalmazhat". Mint mondta, nagyon jó a munkakapcsolat a Bizottsággal, korábban már tájékoztatást kapott a Bizottság kifogásairól.
   
Kifejtette, hogy hétfőn Strasbourgban, amikor a médiatörvény témájában részt vett az Európai Parlament emberi jogi, illetve kulturális bizottsága közös meghallgatásán, találkozott Neelie Kroes médiaügyekben illetékes EU-biztossal, és szóban meghatározták azt a három pontot, amelyekben a Bizottság esetleg problémát lát.
   
"Gyanítom, hogy ez a három pont lehet abban a levélben is" - mondta.
   
Hozzátette: természetesen azt ígérte a biztosnak - és mint fogalmazott, "ezt meg is követeli a kölcsönös bizalom" -, hogy a magyar szakértők a lehető legrövidebb időn belül közlik az álláspontjukat.
   
"Folyamatos kommunikációban vagyunk és szerintem folyamatos kommunikációban is kell maradnunk mindaddig, amíg nem tisztázzuk ezeket a pontokat" - mondta a miniszter.
   
Navracsics Tibor ugyancsak pénteken korábban megerősítette a magyar álláspontot: ha az Európai Bizottság úgy gondolja, hogy a magyar médiatörvénynek van olyan pontja, amelyen változtatni kell, mert nincs összhangban az uniós jogszabályokkal, akkor a törvényt természetesen megvitatják és módosítják. Ezen a sajtótájékoztatóján Navracsics Tibor nem zárta ki, hogy a Bizottság értékelése a médiatörvényről időközben megérkezett Budapestre.

OLDALTÖRÉS: Navracsics Tibor: a kormány az Európai Bizottság jelentésére vár

Navracsics Tibor: a kormány az Európai Bizottság jelentésére vár

Navracsics Tibor: a kormány az Európai Bizottság jelentésére vár

Navracsics Tibor: a kormány az Európai Bizottság jelentésére vár

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint ha az Európai Bizottság úgy gondolja, hogy a magyar médiatörvénynek van olyan pontja, amelyen változtatni kell, mert nincs összhangban az uniós jogszabályokkal, akkor a törvényt természetesen megvitatják és módosítják.

A magyar tárcavezető pénteki gödöllői sajtótájékoztatóján utalt arra, hogy a kormány az ügyben az Európai Bizottság vizsgálatának eredményére vár.

Navracsics Tibor a német igazságügyi államtitkár, Max Stadler azon korábbi kijelentésére reagált, hogy a magyar kormány a bizottság értékelésének alapján hozza meg a médiatörvénnyel kapcsolatos további döntéseit. A német liberális politikus ezt a megoldást "szükséges útnak" nevezte.

Az uniós tagországok igazságügyi miniszterei, illetve államtitkárai gödöllői informális találkozójának házigazdájaként Navracsics Tibor emlékeztetett arra: a magyar kormány ebből soha nem csinált titkot, és mintegy három hete hangsúlyozza, hogy a bizottság jelentésére vár.
   
A miniszter utalt arra, hogy a bizottság szóban eddig három kifogást jelzett. Ezek közül az egyik egy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv átültetésével kapcsolatos eljárási probléma. "Itt természetesen nyitottak vagyunk arra, hogy szükség esetén módosítjuk a médiatörvényt" - jelentette ki Navracsics Tibor.
   
A másik két kérdés - mint utalt rá - inkább kérés volt a bizottság részéről. "Úgy gondolom, hogy ezekkel kapcsolatban a további megbeszélések fényében adott esetben hajlandóak vagyunk módosítani a törvényt" - mondta. A közigazgatási és igazságügyi miniszter szavai szerint az egyik jelzés arra utalt, hogy a kiegyensúlyozottság - mint tájékoztatási követelmény - nem elég világos. Ezzel összefüggésben Navracsics Tibor elmondta: felajánlotta, hogy elküldik a magyar joggyakorlat angol nyelvű fordítását, és így megismerhetik, hogy Magyarországon mit tekintenek kiegyensúlyozott tájékoztatásnak. A miniszter hangsúlyozta:  alkotmánybírósági határozat és a korábbi médiahatóság, az ORTT döntései is pontosan meghatározták, hogy Magyarországon mi a kiegyensúlyozottság definíciója.
   
A másik pedig egy olyan kérés volt, amelyről a magyar szakértők szerint nincs szó a médiatörvényben. A bizottság ugyanis azt kérte, hogy a magán videoblogokat ne kelljen regisztrálni. "A  mi szakértőink értelmezése szerint most sem áll fenn regisztrációs kötelezettség" - hangsúlyozta a miniszter.
   
Navracsics Tibor emlékeztetett: a bizottság azt ígérte, hogy még ezen a héten írásban is elküldi a szóban jelzett kéréseket. "Mostanáig még nem kaptam meg ezt" - jelentette ki péntek délutáni gödöllői sajtótájékoztatóján miniszter, nem zárva ki, hogy a levél közben megérkezett. 
   
A magyar miniszter elmondta: német kollégájával folytatott kétoldalú találkozóján a médiatörvény nem került szóba.

OLDALTÖRÉS: Német államtitkár a magyar jogszabályról

Német államtitkár a magyar jogszabályról

Német államtitkár a magyar jogszabályról

Német államtitkár a magyar jogszabályról

A magyar kormány világossá tette, hogy megvárja az Európai Bizottság értékelését a médiatörvényről, és ennek alapján hozza meg a további döntéseket - mondta az MTI-nek a német igazságügyi minisztérium államtitkára pénteken Gödöllőn, hangsúlyozva, hogy német megítélés szerint ez a szükséges út.

Max Stadler - aki részt vett az uniós tagállamok igazságügyi minisztereinek informális találkozóján  - sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a sajtószabadságot különböző törvényhozói intézkedésekkel Németországban is erőteljesebben kell biztosítani. Utalt arra, hogy az igazságügyi minisztérium törvényjavaslatot terjesztett elő a sajtószabadság erősítésére. Ennek keretében említette annak szükségességét, hogy az újságírókkal szemben büntetőjogilag ne lehessen eljárni akkor, ha a rendelkezésükre bocsátott információkat felhasználják. Ebből is következik, hogy Németország különleges jelentőséget tulajdonít a sajtószabadság védelmének - emelte ki a német liberális politikus.
   
Ez az álláspontot hangsúlyt kapott az Európai Parlamentben, valamint a német parlament alsóházában, a Bundestagban tartott vitákban is - emlékeztetett az államtitkár, aki ezzel összefüggésben hangsúlyozta: a német kormány helyesnek tartja az Európai Bizottság azzal kapcsolatos vizsgálatát, hogy a magyar médiatörvény minden pontjában megfelel-e az európai jogszabályoknak. "Bízom abban, hogy az Európai Bizottság gyors és alapos vizsgálatot végez" - jelentette ki a német államtitkár, hangoztatva, hogy e vizsgálat eredményét nem kívánja megelőlegezni.
   
Max Stadler utalt arra, hogy a magyar médiatörvény nem szerepelt a pénteki gödöllői informális tanácskozás napirendjén, ugyanakkor magától értetődőnek nevezte, hogy egy ilyen találkozó keretében kifejtse az ezzel kapcsolatos német politikai álláspontot, miközben a jogi értékelés az Európai Bizottság feladata. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy Németországban az alkotmánybíróság a sajtószabadságot a demokrácia szempontjából mértékadónak, illetve alapvető fontosságúnak tartja. "Ezért is állandóan vizsgálnunk kell, hogy a német törvényben milyen lyukak vannak, és mit lehet tenni a sajtószabadság védelmének erősítésére" - tette hozzá.

OLDALTÖRÉS: The Guardian: strasbourgi adok-kapok

The Guardian: strasbourgi adok-kapok

The Guardian: strasbourgi adok-kapok

The Guardian: strasbourgi adok-kapok

Orbán Viktor nem mutatott - de nem is kapott - kíméletet, amikor a héten összecsapott európai parlamenti bírálóival a magyar kormány ellentmondásos médiatörvénye ügyében, ám a strasbourgi adok-kapok néhány súlyos kérdést is felvet Magyarország és az EU számára - írta kommentárjában a The Guardian.

A baloldali liberális irányzatú brit napilap internetes kiadásán csütörtök este megjelent írás szerzője, Simon Tisdall - a lap főszerkesztő-helyettese és külpolitikai szemleírója - szerint Orbán Viktor Strasbourgban világossá tette, hogy "a lehető legkínosabb helyzetet" teremti, ha Brüsszel ragaszkodik ahhoz, hogy beavatkozzék az ő belpolitikájába. Tisdall idézete szerint a magyar kormányfő kijelentette, hogy "ha Önök összekeverik a kettőt, én nyilvánvalóan készen állok a harcra ... ez nem csak Magyarország számára lesz hátrányos vagy káros, de az EU egészére is".

A szerző szerint ez egy "rendkívüli kijelentés volt: az EU zászlóvivője gyakorlatilag az EU-t fenyegette". Charles Grant, a Centre for European Reform nevű kutatóintézet igazgatója a The Guardiannek kijelentette: az EU felfüggesztheti a kapcsolatokat azokkal a tagországokkal, amelyek kijátsszák az európai jogszabályokat, ahogy az 2000-ben is megtörtént egy rövid időre, Ausztria esetében, miután Jörg Haider szélsőjobboldali Szabadságpártja csatlakozott az osztrák kormányhoz. 

Grant szerint azonban a felfüggesztés "a nukleáris opció, és valószínűtlen, hogy megtörténik". "Sokakhoz hasonlóan engem is nagyon nyugtalanítanak a magyarországi fejlemények, de a 'lator állam' kifejezést nem használnám ... Magyarország nem szűnt meg demokráciának lenni" - idézte a brit lap az elemző intézet vezetőjét.

Grant szerint valószínűbb forgatókönyv az, hogy "szabadpiac-ellenes politikája miatt" Orbán végül "megalázkodva" kénytelen lesz segítséget kérni az EU-tól és az IMF-től.

A The Guardian szerint  ugyancsak aggasztó kérdés az a hatás, amelyet Orbán magatartása gyakorol az EU globális befolyására. Angela Merkel német kancellár a szerző szerint arra hívta fel a figyelmet, hogy gyengülhet az unió kollektív tekintélye, amikor visszaéléseket elkövető rezsimekkel szemben lép fel. Ha Magyarország büntetlenül figyelmen kívül hagyhatja az EU-normákat, akkor az emberi jogok és a polgári szabadságjogok területén megkérdőjelezhető gyakorlatot folytató más uniós tagállamok is arra érezhetnek késztetést, hogy ne tágítsanak politikájuktól - áll az írásban.

A szerző felteszi a kérdést: mindebből milyen következtetéseket von majd le az EU-tagjelölt Törökország, amelyet gyakran vádolnak a médiaszabadság korlátozásával?

A lap szerint ugyanakkor a Magyarországgal szembeni bánásmódon erőteljesen érződik a kettős mérce alkalmazása. Susi Dennison, a European Council on Foreign Relations nevű páneurópai kutatóműhely szakértője hangsúlyozta, hogy sok országot lehet vádolni az EU-jogszabályok szellemének - ha nem éppen betűjének - figyelmen kívül hagyásával. Dennison Olaszország és Málta esetében a menedékért folyamodókkal szemben alkalmazott eljárást, Franciaország és Szlovákia esetében a romákkal szembeni bánásmódot idézte fel.

A Human Rights Watch emberi jogi szervezet tavalyi jelentése számos visszaélést tárt fel EU-tagállamokban. Magyarországra "könnyebb volt rászállni", mivel kis ország - mondta Susi Dennison a The Guardian idézete szerint. 

A szakértő szerint azonban az ellentmondásos ügy útjára indította a közös normák fenntartásáról szóló,  már régóta esedékes vitát. "A legutóbbi időkig az EU-kormányok és a Bizottság nem tartotta helyénvalónak belső ügyek megvitatását európai szinten, főleg nem nyilvánosan". Most azonban az Orbán viselkedése feletti felháborodás arra vall, hogy "végre meghallgatásra lel a civil társadalom régóta hangoztatott üzenete, (miszerint) ha az EU alapvető értékeit akár egyetlen tagország is megsérti, az változatlanul közös szégyenforrás" - idézi a brit lap Susi Dennison elemzését.

OLDALTÖRÉS: Die Welt-cikk: a saját fészekbe piszkítókat az erdőben elásni

Die Welt-cikk: a saját fészekbe piszkítókat az erdőben elásni

Die Welt-cikk: a saját fészekbe piszkítókat az erdőben elásni

Die Welt-cikk: a saját fészekbe piszkítókat az erdőben elásni

A saját fészekbe piszkítókat az erdőben elásni címmel közölt cikket pénteken tárca rovatában a konzervatív Die Welt, alcímében megállapítva: a magyarországi nép-nemzeti-nacionalista kampányba egyre több antiszemita hang vegyül.

A szerző, Paul Jandl rámutat: a kétharmados többséggel bíró kormány húsba vágó politikai intézkedéseit követő hazai reakciók épp olyan bénultak, amilyen nagy miattuk az izgatottság. Példaként említi, hogy az "egymillió ember a magyar sajtószabadságért" nevű facebook-profilra mindössze 71.316-an iratkoztak föl, és a sajtószabadság jegyében szervezett Kossuth téri tüntetésnek alig tízezer résztvevője volt.
   
"Nem csoda - folytatódik az írás -, hiszen a 'magyar lét minőségét' magyarázók egyike nem más, mint maga Orbán Viktor kormányfő. Szerinte a Duna menti térségben való hagyományos létezés abban áll, hogy 'sajátos, csak ránk jellemző látásmóddal rendelkezünk, amellyel megértjük, érzékeljük és kifejezzük a környező világot'. Így néz hát ki, mi vagyunk az új mi. Radikálisan teremt tényeket ott, ahol eddig csupán diskurzus folyt."
   
Ennek első áldozata a média - állapítja meg a Die Welt cikkírója -, de a művészetről sem feledkeznek meg. Politikailag ez nagyon is konzekvens. "Ha a jobboldali-populista kormánykoalíció nép-nemzeti érveket használ, akkor már csak államérdekből sincs helyük ettől eltérő véleményeknek. Aki szembehelyezkedik az alkotmányozó többséggel kormányzó Fidesszel és Orbán Viktorral, az bizonyára Magyarország ellensége. Így aztán az ismert máskéntgondolkodók hamar publicisztikai írások célkeresztjébe kerülnek. Schiff András zongoraművész a The Washington Postban éles szavakkal bírálta hazája politikai kulturálatlanságát, mire nyomban hadjárat indult ellene. Ennek csapásiránya: nincs szükség olyan művészekre és értelmiségiekre, akik külföldön híresek."
   
"Ha pedig ráadásul a haza ellen emelik fel a szavukat, akkor a fészekbe piszkításra vonatkozó szigorított paragrafus lép életbe. Konrád György írót, Heller Ágnes filozófust, Fischer Ádám karmestert, Alföldi Róbert színházigazgatót már elérte a politika és a honszerető médiumok haragja, például a Magyar Hírlapé: gyanúsítgatások és személyes támadások érik a nemszeretem művészeket" - írta Jandl.
   
Ezután emlékeztet a Schiff-cikket követően a Magyar Hírlapban megjelent publicisztikára, amelyben Bayer Zsolt "alig leplezett antiszemita kódolással" keltett hangulatot "a Kohnok" ellen, élesen bírálva Nick Cohent, a The Guardian újságíróját éppúgy, mint Daniel Cohn-Bendit EP-képviselőt. A szöveg abban a mondatban csúcsosodott ki, hogy: "Sajnos nem sikerült mindegyiket nyakig elásni az orgoványi erdőben". Rövid magyarázat után a Die Welt cikkírója rámutat: "ha nem követik szankciók az olyan cikkeket, mint a közismerten antiszemita hangon érvelő Bayer Zsolt írását, az ellentmond Orbán Viktor állításának, amely szerint a médiában ezután nincs helye a radikalizmusnak".
   
"Manapság két arca van Magyarországnak - írja Jandl. - Az ország az EU soros elnöke, egyúttal pedig lecsúszni készül a legdurvább provincializmusba. Ezt leginkább a kultúra érzi meg, mind az intézmények, mind pedig a személyiségek. Ha Alföldi Róbertet, a Nemzeti Színház eddigi igazgatóját, a közeljövőben leváltják, az csupán a csúcsát képezi a neonáci csőcselék kurjongatása által kísért kampánynak. Felvonulásain a jobboldal azt skandálja, hogy Alföldi 'zsidó, köcsög és hazaáruló'."
   
"Az elmúlt évek nemzetközi orientációja után az általa vezetett Nemzeti Színház legyen ismét nemzeti. Az igazgató bűne az volt, hogy az épületet bérbe adta a román nagykövetség egy rendezvényéhez. Ez a hazaárulás egyértelmű esete. Magyarország nép-nemzeti erőfeszítései nagyokat és kicsiket egyaránt sújtanak. Fischer Ádám már tavaly bedobta a törülközőt. Az off-scene színházaktól megvonták az anyagi támogatást..."
   
"Az állami rádió- és tv-adókon belül már tavaly nyáron Fidesz-hívekkel váltották fel a régi kádereket. Számos kulturális intézményt - a Collegium Budapesttől és művészmozikon és a Gandhi alapítvány roma projektjéig - szigorú takarékossági lépések fenyegetnek. Húsba vágó személyi és anyagi változások előtt áll a budapesti Lukács-archívum is, legújabb példaként a politikai befolyásolásra. Lukács György, a kommunista irodalomtudós politikai szempontból nem volt egyszerű eset. Éppúgy volt áldozata, mint haszonélvezője politikai rendszereknek. Hogy mivé lesz Magyarország kulturális öröksége a nép-nemzeti törzsasztalok bevett értelmezése alatt, az sajnos ki fog derülni" - írta cikke végén Paul Jandl.



További híreink a médiatörvényről.