A vágyakozás karikatúrája

Nagy Ignác darabja félelmetesen aktuális mű, a költő és író Parti Nagy Lajos átdolgozása pedig csak fokozza ezt az érzésünket. 

A Tisztújításban új alispánt választ a vármegye; pályázik a hivatalban levő Farkasfalvy (Eperjes Károly), feltűnik egy rámenős pesti ügyvéd, dr. Heves (Kuna Károly), és szóba jöhet még a snájdig, de szerény Tornyai szolgabíró (Szeles József), aki a legideálisabb jelölt. 

Farkasfalvy egyetlen célja túlélni a hatalmat, hivatalban maradni, élvezni annak minden előnyét. Dr. Heves pedig nem más, mint egy alacsony termetű, kóbor szerencselovag, akinek semmi sem drága, csak karriert fusson be. Pofátlan és gátlástalan. Az egyetlen józan, értelmes ember ebben a nevetséges, virtuskodó és szélhámos kompániában a szolgabíró, akit Szeles elegánsan, vonzón alakít, elnyeri azonnali szimpátiánkat. 

Miközben egyre bonyolódik a rivalizálás, a hatalmi és szerelmi féltékenykedés, a jó kis magyar korrupcióval átitatott korteskedés, dr. Langyos Rudolf főorvos (Szalma Tamás) vidáman éli mindennapi életét, a markát is tartó szobalánnyal, Nellyvel (Szűcs Krisztina játéka üdítő) csalja Kingát, a feleségét (Csarnóy Zsuzsanna), s kénytelen elviselni sógornője, Aranka (Halas Adelaida) zsarolását. Aranka nagyon is tudja, hogy mit akar. 

Ebben a vidéki, kisvárosi porfészekben tipikus magyar élet zajlik. Szinetár Miklós már az első színpadképben jelzi, hogy itt egy mozgásba lendülő, vérbeli karikatúrát, szatírát látunk, amelyet aztán úgy helyettesítünk be mostani világunkba, ahogy csak akarunk. Az áthallások célpontjai nem konkrétak, de ha kedvünk szottyan rá, megkereshetjük őket. Szinetár a díszletet és jelmezt tervező Balla Ildikóval mindent elkövet, hogy görbe tükröt tartson az akkori politikai szereplők és választók elé, így aztán most nemcsak azokat látjuk viszont, akiknek bizalmat szavazunk, hanem önmagunkat is. A köpönyegforgatás itt nem szégyen, sőt sikknek tekinthető, a pénzen, italon megvásárolt támogatás már igazán semmiség. Remek karakterek vonulnak fel, hogy ezt igazolják. Buta, gőgös köznemesek, akiket már a jelmezük röhejessé tesz. A jelmez, a díszlet a képmutató, ferde lelkületű magyar világot, a kificamodott büszkeséget sugározza. A szolgabíró és a főorvos ugyan részesei ennek a létformának, de egyúttal áldozatai is, mert vannak annyira erkölcsösek, hogy átlássák a romlott környezetnek, szellemiségnek a csapdáit. S aztán jönnek az asszonyi praktikák és rafinériák, azok a cselvetések, amelyek végül is mindent eligazítanak, rendbe hoznak. A váratlan fordulatokra, a kínos helyzetekre egy-egy ismert, népszerű magyar nóta és műdal (élő zenei kísérettel) a felelet, nehogy már a magyaros hangulatunk csorbát szenvedjen. A nótákkal, dalokkal elmismásolható minden, a fene se bánja az elvtelenséget, azt, hogy olykor szembeköpjük önmagunkat. Szinetár és Parti Nagy a humor, a mulatság, a szerelmi párviadal, az erotika mögé dugja, rejti el a zsákutcát, azt a körforgást, amelyből valójában soha nincs kiút, csak átmeneti megoldások léteznek. Nincs tehát új a nap alatt, a pénz és a nők befolyása kikerülhetetlen, hatalomvágyunkban az eszünket és tisztességünket is elveszítjük.

A Tisztújítás sem a nép szándékáról szól, mint ahogy a hasonló változatok is lózungok és szemfényvesztések az életben. Kuna Károly remekül mutatja be ezt a magatartást. Az ellenszenvesen törtető, önimádó pesti ügyvéd parttalanul, hadonászva ígérget és nagyvonalúan halandzsázik, üresen fecseg. Tipikus figura minden korban, társadalomban. Eperjes Károly Farkasfalvy alispánja a vesztét érzi, szánalmasan vergődik. Eperjes különösen az alispán komikus ingadozásaiban, tehetetlenségében elsőrangú.

Szalma Tamás élvezetesen, változatos eszközökkel játssza a főorvost, aki ragaszkodik jó híréhez, noha nem éppen feddhetetlen. A határozott, eltökélt és harcos feleséget megnyerőn alakító Csarnóy Zsuzsannával nagyszerűen kiegészítik egymást. Halas Adelaida bájosan sakkozik a boldogságért, az érvényesülésért. Máté P. Gábor, Keresztes Gábor és Nyirkó István kistisztviselői alázattal szolgálják a produkció szellemiségét. Tóth Loon zsidó fogadósa remek villanásokkal eleveníti meg a változó üzleti érdekeket. A köznemesek - Vajda Károly, Kőrösi Csaba, Benczédi Sándor, Szűcs László - és a szenilis Öreg Döme (Bakody József) is részesei a mai nézőkhöz szóló összetett üzenetnek. Ebből aztán az sem von le semmit, hogy nem mindenki énekel egyformán jól, és hogy a szöveg ezúttal sem érthető minden fázisában tisztán.