Külföldi sajtó Magyarországról

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) konzervatív lap A világ sok országa között címmel közölt összeállítást az európai romák helyzetéről keddi számában a roma kultúra világnapja, április 8. alkalmából. A szerző, Reinhard Olt bécsi keltezésű írásának alcímében kiemelte: "Magyarország élen jár a cigányok sanyarú helyzetének javításában". A cikkben egyebek mellett svájci, franciaországi és olaszországi folyamatokat mutatott be, Magyarországgal kapcsolatban pedig kifejtette: "a sokat szidalmazott" ország a romákat sújtó hátrányok megszüntetésében "elvállalta az éllovas szerepét Európában". Olt felidézte, hogy a magyar uniós elnökség ideje alatt fogadták el az uniós romastratégiát, és ismertette a nemzeti stratégia főbb pontjait is. Megjegyezte: "az is az Orbán-kormány volt", amely a gyülekezési szabadságra vonatkozó, "más EU-tagországok szabályozásához képest jóval nagyvonalúbb" törvény módosításával "gondoskodott arról", hogy a "múlt részévé váljanak" a jobboldali szélsőségesek "fenyegető" egyenruhás felvonulásai.

A Deutschlandfunk című német közszolgálati rádióadó Pandora Budapesten címmel közölt kétrészes műsort a magyarországi változásokról. A műsort beharangozó szövegben a közszolgálati rádió kifejtette: Magyarországon "átnevelés figyelhető meg". Ennek eleme egyebek között az, hogy "utcákat neveznek át", illetve "szobrokat hurcolnak el" és "bátor rádióadókat némítanak el". Mindeközben antiszemita megnyilvánulások is jelentkeznek, de "lassanként ellenállás" is formálódik a "jobboldali populista" kormány hivatalba lépése óta kibontakozott tendenciákkal szemben, és az ország "felébred az önsajnálatból és az apátiából".

"Csalóka nyugalom"

Az osztrák Wirtschaftsblatt Csalóka nyugalom jellemzi Orbán Viktor és az IMF viszonyát címmel közölt írást. Miután az év elején kész ténynek számított, hogy a miniszterelnök beadja a derekát, az április is a hivatalos tárgyalások megkezdése nélkül telhet el - vélte a lap. Piaci megfigyelők - tette hozzá - Orbán "hátradőlését" a piacok viszonylagos megnyugvására vezetik vissza. Felbukkant az a vélekedés is, hogy Magyarországnak csak az EU-val való megegyezésre van szüksége, az IMF-megállapodást elhanyagolhatja - írta a szerző, példaként az HSBC bank egyik elemzését idézve. A Royal Bank of Scotland elemzői szerint sikerülhet Magyarországnak IMF-segítség nélkül is finanszíroznia magát, ha kész magasabb kamatfelárat fizetni a kötvénypiacon. A Commerzbanknál 50-100 százalékpontos felárból indulnak ki. A Raiffeisen Bank International Magyarország-szakértője, Wolfgang Ernst ugyanakkor arra mutatott rá a Wirtschaftsblattnak nyilatkozva, hogy amennyiben erősödnek az euróövezet perifériájával kapcsolatos aggodalmak, a növekvő kockázatkerülési hajlandóság Közép- és Kelet-Európát is "megfertőzheti" és jóval magasabb kamatokat eredményezhet az állampapír-piacon. Ha erre kerülne a sor, Orbán többfrontos harcban találja magát, a jegybank ugyanis vonakodik csökkenteni az irányadó kamatlábat, amíg nincs megállapodás az IMF-fel és az EU-val - írta a lap.

A Le Figaro konzervatív lap szerint "az egység érdekében a szélsőségig fokozzák a patrióta érzéseket". Károlyi Mihály szobrának eltávolítása kapcsán Granasztói György történész, Orbán Viktor tanácsadója visszautasította a konzervatív lap azon feltételezését, hogy a történelem újraírásáról lenne szó. Véleménye szerint Károlyi a kommunista diktatúra előfutárának tekinthető, ezért a nemzeti egységet megtestesítő parlament előtt zavaró a szobra. A tudósító, Stéphane Kovacs idézte a miniszterelnök barátjaként bemutatott Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárt is, aki szerint Orbán Viktor hatalmas energiákat ölt abba, hogy a magyar jobboldal európaivá váljon, de "jelenleg az EU imázsa romlik a társadalomban, s Brüsszel növekvő kritikái csak radikalizálják a magyar patriotizmust". A Magyar Nemzet cikkeiből és Orbán Viktor március 15-i beszédeiből közölt részletek után a tudósító azt írta, hogy egy meg nem nevezett kormánytag elismerte a lapnak: "nem jó a nemzeti érzéseket Brüsszel ellen felhasználni". A lap szerint a brüsszeli kritikák eddigi győztese "az antiszemita és romaellenes szélsőjobboldali" Jobbik, amely a Fidesztől vesz el szavazókat. A Le Figaro egy külön, terjedelmes riportot is közölt Tiszavasváriról, "a magyar szélsőjobboldal fővárosáról".