A kormányzó Polgári Platform nyerte a lengyel választást

Az 1989-es rendszerváltás óta először fordult elő Lengyelországban, hogy egy párt felhatalmazást kapott egy soron következő második kormányzati időszakra.

Az országos választási bizottság adatai szerint, 99,48 százalékos feldolgozottság mellett a PO 39,19 százalékkal vezet fő vetélytársa, az ellenzéki, nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) előtt, amely a szavazatok 29,88 százalékát kapta. A választások nagy meglepetése, hogy bejutott a parlamentbe, sőt 10,01 százalékkal mindjárt a harmadik helyre futott be egy mindössze egyéves múltra visszatekintő új formáció, a Janusz Palikot - a PO volt képviselője - által alapított mozgalom (RP). Negyedik helyen végzett a Lengyel Parasztpárt 8,36 százalékkal, és az ötödik helyre szorult vissza a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) 8,25 százalékkal.

Az SLD katasztrofális szereplése a választások másik nagy meglepetése. Képviselőinek száma csaknem megfeleződött. Grzegorz Napieralski pártelnök hétfőn bejelentette, hogy az új parlament megalakulása után kongresszust tartanak, és új vezetőséget választanak, de ő nem indul újra a pártelnökségért.

A PO-PSL-koalíciónak - mely deklaráltan a kormányzás folytatására készül - az eddigi adatok szerint együtt 234 képviselője lenne a 460 tagú szejmben, s így nem kellene további koalíciós partnert keresnie.

A választási részvétel 48,87 százalékos volt, elmaradt a négy évvel ezelőttitől (53,8 százalék). A hivatalos választási végeredmény közzététele kedden este várható.

Bronislaw Komorowski államfő hétfőn délután már tárgyalt is a PO elnökével, Donald Tusk leköszönő miniszterelnökkel, majd fogadta a koalíciós partner PSL elnökét, Waldemar Pawlak miniszterelnök-helyettest.

Tusk az exit poll adatok vasárnap esti közzététele után tett nyilatkozatában azt ígérte, hogy kormánya "minden lengyelért" fog dolgozni, függetlenül attól, hogy melyik pártra szavaztak.

Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke kijelentette: bár a társadalom jelentős része úgy foglalt állást, hogy minden maradjon úgy, ahogy volt, pártja meg van győződve arról, hogy Lengyelországnak messzemenő változásokra van szüksége. A PiS feladata a következő négy évben az, hogy erről meggyőzze a lengyelek millióit is. Reményét fejezte ki, hogy a következő kormány az eddiginél jobb lesz, és nem a PiS-szel, hanem a válsággal fog harcolni. Megjósolta, hogy eljön még az idő, "amikor Budapestünk lesz Varsóban", utalva az Orbán-kormány tavalyi kétharmados választási győzelmére.

Szakértők szerint a PO kényelmes helyzetben van, ő "oszthatja a lapokat". Bizonyos, hogy eddigi koalíciós társával, a parasztpárttal alakít kormányt, de bármely pillanatban lecserélheti azt az SLD-re vagy Palikotra - mondta a Rzeczpospolita című lapnak Bartolomiej Biskup, a Varsói Egyetem  politológus professzora.

A politológusok többsége mindazonáltal úgy véli, hogy a PO nem kockáztatja meg a baloldali populista Palikottal való együttműködést. Ha mégsem lenne meg a parlamenti többsége a parasztpárttal, inkább azzal fog próbálkozni, hogy átcsábítson néhány képviselőt az SLD-től vagy Palikot Mozgalmától. Ebben már van gyakorlata, hiszen a választások előtt két baloldali és egy volt jobboldali képviselőt is sikerült a saját táborába csalnia.

A PiS-en belül nincs napirenden Jaroslaw Kaczynski távozása - nem is lehet, hiszen a párt lényegében őrá épül -, de hírek szerint a PiS befolyásos politikusainak egy csoportja, köztük EP-képviselők el akarnak számoltatni néhány Kaczynskihoz közel álló politikust. Szerintük súlyos hiba volt kitérni a Tusk-Kaczynski vita elől is.

Elemzők szerint Palikot Mozgalmának sikere ellenére lényegében fennmaradt a "kétpártrendszer", a PO és a PiS a négy évvel ezelőttihez nagyon hasonló eredményt ért el, és együtt a szavazatok mintegy 70 százalékát kapták. A PiS fő gondja az, hogy nem képes új szavazókat megszólítani, nagyjából ugyanannyian voksoltak rá, mint 4 éve, miközben a PO-nak sikerült új szavazókat szereznie az SLD táborából: a baloldal korábbi szavazóinak 18 százaléka most a liberális pártra szavazott.