A palesztin elnök benyújtotta az ENSZ-tagfelvételi kérelmet

Abbász az ENSZ New York-i székházában találkozott Ban Ki Munnal, a kérelem átadásáról mindkettejük szóvivője beszámolt.
   
Abbász a főtitkárnak átadott levelében kérte, hogy Ban Ki Mun azonnal továbbítsa a kérelmet az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT). A palesztinok állami státusukat az egyértelmű amerikai vétófenyegetés ellenére is a BT-vel kívánják elismertetni.
   
Abbász ezt követően az ENSZ-közgyűlésben mondott beszédében békekötésre biztatta Izraelt. A palesztin vezetőt - aki az ENSZ-ben megfigyelői státussal rendelkező Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) Végrehajtó Bizottságának és a Palesztin Hatóságnak is az elnöke - nagy taps fogadta a közgyűlés üléstermében, mielőtt fellépett a szónoki emelvényre. Abbász felszólalásában elmondta, hogy a palesztinok folytatják a békés, népi ellenállást az izraeli megszállással szemben. Egyúttal arra figyelmeztetett, hogy a zsidó telepek bővítése egyaránt veszélybe sodorja a válság két állam (zsidó és palesztin) létrehozásán alapuló rendezését és a Palesztin Hatóság túlélését is.
   
Ovációval, felállva üdvözölte a delegációk többsége Abbász azon bejelentését, hogy átnyújtotta a világszervezet főtitkárának a palesztinok teljes jogú tagállamként való elismerésére vonatkozó kérelmet. Abbász hangsúlyozta, hogy a palesztinok teljes jogú tagállamként való elismerése segíti a békefolyamatot, és felszólította azokat az országokat, amelyek még nem ismerték el a palesztin államiságot, hogy ezt mihamarabb tegyék meg. “Mi vagyunk az utolsó megszállt nép” – mondta felszólalásában a palesztin elnök.
   
A palesztin ENSZ-tagfelvételi kérelem benyújtásával párhuzamosan ünneplő tömegek gyülekeztek a palesztin nagyvárosokban - jelentették szemtanúk. A megszállt Ciszjordánia politikai fővárosában, Rámalláhban, valamint Nábluszban, Hebronban és Jerikóban is tízezrek vonulnak a központ felé ünnepi hangulatban - erősítette meg Adnan Damiri tábornok, a palesztin biztonsági szolgálatok szóvivője. Izrael mintegy 22 ezer rendőrt mozgósított pénteken az országban, a hadsereg felfüggesztette az eltávozásokat Ciszjordániában, és három zászlóaljnyi tartalékost, közel 1500 embert mozgósított a média szerint. A katonákat tömegoszlató eszközökkel szerelték fel.
   
Az ENSZ-tagfelvételi kérelem beadása azt tükrözi, a palesztinok elvesztették a reményt az elmúlt húsz évben az Egyesült Államok - Izrael legfontosabb szövetségesének - támogatásával folytatott, sikertelen béketárgyalások után, valamint riasztja őket, hogy töretlenül folytatódik a zsidó telepek bővítése azokon a területeken, amelyeket a palesztinok majdani államuk részének szeretnének.
   
Izrael és az Egyesült Államok viszont úgy véli, Izraelnek és a palesztinoknak közvetlen tárgyalásokon kell megállapodniuk a palesztin állam létrehozásával kapcsolatos vitás kérdésekről.
   
Benjámin Netanjahu izraeli kormányszó szóvivője, Gidi Smerling útján sajnálkozását fejezte ki a palesztin állam ENSZ-beli elismertetésével kapcsolatos kérelem beadását, hangsúlyozva: a valódi békéhez tárgyalások, nem pedig egyoldalú lépések útján vezet az út.
   
Az Egyesült Államok reagálásában pedig a közel egy éve megszakadt közvetlen izraeli-palesztin béketárgyalások újrakezdésére szólította fel a palesztinokat.
   
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT), amelyben az Egyesült Államok vétót helyezett kilátásba a palesztin kéréssel szemben, a várakozások szerint akár hosszú hónapokra is el fogja halasztani a szavazást a kérdésről. Ezzel megpróbál időt nyerni ahhoz, hogy az izraeliek és a palesztinok között közvetítő „nemzetközi kvartett” – az Egyesült Államok, Oroszország, az Európai Unió és az ENSZ – megtalálja a módját, hogy a feleket visszaültesse a tárgyalóasztalhoz - jelentette Pogár Demeter, az MTI washingtoni tudósítója.
   
Aligha vehető biztosra ugyanakkor, hogy a kvartett záros határidőn belül ki tud dolgozni egy olyan tervet, amely mind Izraelt, mind a Palesztin Nemzeti Hatóságot ki tudná elégíteni. A felek között ugyanis mindeddig áthidalhatatlannak bizonyult ellentétek feszülnek a határok, Jeruzsálem státusának, a palesztin menekültek és a zsidó telepek jövőjének kérdésében.
   
Péntekig használható opciónak tűnt a Nicolas Sarkozy francia elnök által az ENSZ-ben előterjesztett megoldási javaslat. Ez megkerülte volna a palesztin kérésnek a BT-ben történő megvitatását, s a Közgyűlésre bízta volna a döntést, amely így megszavazhatta volna, hogy az „entitás” szintjéről „nem tagállami” szintre emelje az arab terület státuszát. A Sarkozy-terv cserébe megkövetelte volna, hogy egy hónapon belül kezdjék újra a tárgyalásokat, fél éven belül szülessen meg a határokról és a biztonságról szóló megállapodás, s egy éven belül a végleges béke-megállapodás. Az izraeli vezetés pénteken fenntartásait hangoztatta, Párizs ennek ellenére fenntartja az indítványát.
   
A palesztinok azt remélik az ENSZ-beli közjátéktól, hogy fokozza az Izraelre gyakorolt nyomást az 1967-es határok elismerésének kérdésében. Az izraeliek szerint viszont éppen a palesztinok azok, akik a világszervezethez fordulva újabb akadályt gördítettek a tárgyalások útjába.