Törököt is fogott a kosárlabdázó

Kezdjük a rossz hírrel: több okot is fel tud sorolni annak alátámasztására, hogy miért hagyja abba a játékot. Az első és legfontosabb, hogy Nóra iskolába megy, ahogy az édesapja is. Bovánovics Miklós ugyanis időnként hazaköltözik majd, hogy a bajai főiskolát elvégezve munkahelyén is jól teljesíthessen.
 
- Több mint húsz éve kosárlabdázom versenyszerűen, elfáradtam - mondja a 33 éves játékos.  - Ráadásul két éve Zircen dolgozom, ami nehezíti a dolgot. Arról nem beszélve, hogy Balázs fiam öt éves, míg Nóra lányom az idén iskolába megy. Mindenképpen szeretnék ott lenni a tanévkezdésnél.

A sportos házaspárra nyolc évvel ezelőtt csapott le a két veszprémi klub, a kosarasok és a röplabdázók. Merthogy Miklós és Kovács Anikó Kecskeméten ismerkedett meg egymással és az ajkai röplabdás hölgy szívesen jött Veszprémbe, a férje pedig követte őt a kosarasokhoz.
 
- Apukám is ezt a sportágat űzte - folytatta a történetet az éppen két méter magas fiatalember. - A bajai kosárlabda gyerekkoromban volt a csúcson és mivel a sportcsarnok tőlünk pár méterre volt, én mindig az oldalpalánknál dobáltam és közben lestem el a "tudományt".

Negyedikes volt, amikor végül beállt a sorba, noha korábban kijelentette: focista szeretne lenni.
- Nem volt esélyem más sportágra, amit persze ma már egyáltalán nem bánok - jelentette ki. - Legelső sikerélmény? - kérdez vissza elgondolkodva, aztán beugrik a történet. - A Debrecen ellen játszottunk, 18 éves voltam és az első percben megsérült az idegenlégiósunk. Mondták, hogy, na fiú, itt az idő. Kikaptunk, de másnap nagybetűvel írták az újságok, hogy 18 pontot dobtam és sokan megállítottak az utcán is.
 
Saját bevallása szerint már az oviban is kilógott a sorból, tehát nem hirtelen nyúlt meg, hanem folyamatosan kortársai fölé nőtt. Az utánpótlás válogatottakban is rendre szerepet kapott.

- Emlékszem olyan Európa bajnoki selejtezőre Törökországban, ahol a hazaiaknál az a Hidayet Türkoglu is pályára lépett, aki ma az Orlando Magic elismert játékosa az amerikai profik között, az NBA-ben - idézi  fel  a kosaras, aki tizenhat  évesen mutatkozott be a legmagasabb szintű hazai bajnokságban.

A széteső Bajáról Paksra kötlözött, aztán egy szezon utánNagykőrösre, végül négy év erejéig következett Kecskemét. Itt már csapata meghatározó játékosa volt.
 
- Talán Balázsból kosaras lesz, Nóra inkább művészhajlamú - latolgatja gyermekei  sportolási esélyeit. - Nem erőltetjük, azt csinálhatják, amihez kedvük van. Persze szeretnénk, ha sportolnának, hiszen az több szempontból is hasznos. Anikó még folytatja a játékot, azt mondja neki jólkesik az edzés és a meccselés is. Az biztos, hogy én is eljárok valahová mozogni, mert nem akarok pocakot növeszteni.

A sportos házaspárnak eddig az ajkai nagyszülők segítettek (persze a bajaiak is gyakran meglátogatták őket), amikor egyidőben  voltak a tréningek, vagy a mérkőzések. Egyébként pedig egymás meccseit mindig megnézték, ha megfelelően alakult a program.
Kérdezem, hogy mi lesz akkor, ha megszorul a csapat, valaki megsérül és szólnak: mindenképpen szükség van rá.
 
- Eljátszottam már ezzel a gondolattal én is, de nem jöttem rá a megfelelő válaszra. Ez nem pénz kérdés, hiszen éppen azért is állok le, mert a sok egyéb elfoglaltságom miatt nem szeretném magamat teljesen "lerombolni". Majd meglátjuk, ha lesz ilyen helyzet, akkor mit választok, most viszont biztos vagyok abban, hogy jól döntöttem - fejezte be Bovánovics Miklós.

Bovánovics Miklós 1978. január 3-án született Baján. Huszonnégy éve kosárlabdázik, ebből nyolc szezont a Veszprémi Egyetem SC színeiben játszott. A VESC mezében 27 pont volt a legtöbb, amit szerzett, a Nagykanizsa sínylette meg remek teljesítményét. A fehérváriak ellen viszont tíz lepattanó labdát gyűjtött össze, ami szintén egyéni rekordja. Volt olyan, hogy nyolc büntetőt érvényesített pontosan és a legpontosabb akkor volt, amikor tizenegy dobókísérlete közül kivétel nélkül valamennyi a gyűrűben kötött ki.