Szélsőséges időjárás újabb rekordokkal

Az éghajlatváltozás legnyilvánvalóbb tünete és jelzője a hőmérséklet emelkedése. A tavalyi év ismét globális hőmérsékleti rekordot hozott, a középhőmérséklet mintegy 0,83 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az 1961-1990-es időszak átlaga, közölte kérdésünkre Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) éghajlati szakértője.

Az éghajlatváltozás egyik jellegzetessége a szélsőséges időjárás, ezt a napokban is megtapasztalhattu
Fotó: Balogh Ákos

Kiemelte, az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) jelentése szerint 95 százalékos bizonyossággal megállapítható, hogy az emberi tevékenység áll az átlaghőmérséklet 1950-től napjainkig terjedő időszakában megfigyelt globális emelkedése mögött.

Hazánkban a szélsőségesen meleg időjárás gyakoribbá válásában mutatkozik meg leginkább az éghajlatváltozás, a hőhullámos napok száma nőtt országosan, a Dél-Alföldön 1981 óta például két héttel, hívta fel a figyelmet a szakértő. Hozzátette, az éghajlatváltozás hatására a fokozódó párolgás miatt egyes régiókban komoly aszályok pusztítanak, máshol pedig özönvízszerű esőzések fordulnak elő.

Az OMSZ-ben alkalmazott regionális klímamodellek eredményei szerint a hazai átlaghőmérséklet várhatóan nő a 21. században: 2021-2050-re egy-két Celsius-fokkal, 2071-2100-ra három-négy fokkal; a legnagyobb mértékben nyáron és ősszel, tette hozzá Lakatos Mónika, aki megjegyezte, hogy ne váljon végérvényesen visszafordíthatatlanná a folyamat, a bolygón az üvegházhatású gázok kibocsátásának markáns, a maihoz képest 60-80 százalékos csökkentésére lenne szükség.

OLVASÓINK VÉLEMÉNYE:

A családom úgy védi a Földet és a környezetet, hogy fogmosás alatt elzárjuk a vizet, szelektíven gyűjtjük a szemetet: a műanyag flakonokat, a papírhulladékot, a lemerült elemeket külön csomagoljuk az egyéb háztartási hulladéktól, így azok újrahasznosíthatók.

Polgár Emőke, Ajka ügyintéző

Én úgy védem a környezetet, hogy nem szemetelek, hanem azt a kukába dobom. Az almacsutkákat az erdőben eldobhatjuk, mert azt a vaddisznók meg-eszik, a beteg fákat nem bántjuk, és a gallyakat nem piszkáljuk. Az iskolában is volt földnapi foglalkozás.

Endrődy Flóra, Ajka tanuló

Amit lehet, azt a háztartásomban megteszek azért, hogy az unokáim unokái is élvezhesség a Föld javait. A víz- és áramfogyasztás során kerülöm a pazarlást, az újrahasznosítható hulladékokat nem dobom a szemétbe, a zöldségek, gyümölcsök héját komposztálásra használom.

Ruis Teréz Ajka, nyugdíjas