Növekvő, kiegyensúlyozott gazdálkodás

A nettó árbevétel az előző évhez hasonlóan tovább emelkedett, ezen belül a belföldi értékesítés nagyobb súlya jellemző, mely 2015-ben mérsékeltebben emelkedett, mint az export. A foglalkoztatottak számában bővülés következett be, emellett a bérköltség erőteljesebb növekedése az átlagbérek pozitív irányú változását okozták, áll a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatóságának elemzésében.

A 300 legnagyobb vállalkozás gazdasági súlyából adódóan jelentős alakító tényezője Veszprém megye gazdaságának. A bevételek a megyei növekedési ütemet meghaladva emelkedtek, így a nettó árbevételből képviselt súlyuk 77,3 százalékra erősödött, a megyei export 97 százaléka is hozzájuk kapcsolható. A top 300 vállalkozás vagyongyarapodása meghaladja a megyeit, az országost is. E körben is pozitív irányú változások történtek a foglalkoztatásban, a 2015. évi átlagbérek lényegesen magasabbak mind a megyei, mind az országos átlagnál. (táblázat)

A megyében működő vállalkozások nettó árbevétele 3,8 százalékos emelkedést követően 1545,5 milliárd forintot tett ki, mely mintegy 1,8 százaléka a nemzetgazdasági és egyötöde - az egy évvel korábbihoz hasonlóan - a Közép-Dunántúl bevételének. Az országos, jelentősnek mondható 7,6 százalékos dinamikával azonban nem vethető össze a térségünkben kimutatott növekedés üteme, ugyanis az országos adatok kiugró összegű, egyszeri tranzakcióból származó tételt is tartalmaznak.

A top 300 vállalkozás - a megyei dinamikát közel kétszeresen meghaladóan - 2015. évben 7,5 százalékos emelkedést követően 1195,2 milliárd forint nettó árbevételt ért el (1. sz. ábra), így e társaságok megyén belüli súlya 77,3 százalékra emelkedett. A top 300-as kör vállalkozásain belüli nagyságrendi koncentráltságot mutatja, hogy az általuk realizált árbevételből az első száz adózó mintegy 85 százalékos súlyt képviselt.

A megyei bevételek ágazati összetételét tekintve a feldolgozóipari vállalkozások több mint 50 százalékos részarányt képviseltek, mely szektor súlya a top 300-nál már a kétharmadot közelítette. Az előző évekhez hasonlóan a kereskedelem, gépjárműjavítás adta a második legnagyobb részét (22 százalék) a nettó árbevételnek, a többi nemzetgazdasági ág részesedése pedig négy százalék alatt maradt. A top 300 e két legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágban egyaránt hét százalék körüli mértékben növelte árbevételét, míg megyei szinten kissé visszafogottabb, mintegy 4-5 százalékos volt a bővülés.

Az egy társaságra jutó nettó árbevétel Veszprém megyében 144 millió forint volt 2015-ben, ami 6,2 százalékkal emelkedett. A top 300 körében 3984 millió forint, a top 100-nál pedig még ennél is magasabb, 10 182 millió forint nettó árbevétel jutott egy vállalkozásra.

A nettó árbevétel értékesítési irányok szerinti megoszlása megyei és országos viszonylatban a belföldi, míg a top 300 és leginkább a 100-as körben a külpiaci forgalom túlsúlyát mutatta 2015-ben. Veszprém megyében közel 44 százalékos részarányú volt a határon túlra történő értékesítés súlya, míg országosan mintegy nyolc, s a már említett egyedi tétellel korrigáltan tíz százalékponttal lenne alacsonyabb ez a mutató.

Markáns eltérés figyelhető meg a top 300 értékesítési szerkezetében, e vállalkozások árbevételének többsége, mintegy 55 százaléka származott külpiaci eladásokból, s a megyei folyamatok alakításában is meghatározó szerepük volt, hiszen a megyei kivitel 97 százaléka is körükben koncentrálódott, míg belföldi részesedésük 62 százalékos volt. A 100-as élvonalba tartozó vállalkozásoknál pedig az előzőnél is nagyobb, több mint hat tized százalékos volt az export aránya.

A megye és a top 300 belföldi eladásaiból legnagyobb, négy tizedet közelítő részarányt a kereskedelem, gépjárműjavítás cégei értek el, 3,3 és 5 százalékkal növelve forgalmukat. Kimagasló a szállítással, raktározással foglalkozó cégek hazai árbevételének közel 18 százalékos bővülése, mely a top 300-nál még erőteljesebb, 40,6 százalékos volt.

Veszprém megyében 2015-ben 62 171 személy állt alkalmazásban, országosan a társas vállalkozások a megyeihez hasonlóan mintegy egy százalékkal növelték a foglalkoztatottak létszámát. A top 300-as körbe tartozó cégek 7,4 százalékkal növelték dolgozóik számát, e vállalkozásoknál összesen 33 486 személy, a megyei átlagos állományi létszám mintegy 54 százaléka volt alkalmazásban.
Veszprém megyében egy vállalkozásnál átlagosan 5,8 személy állt alkalmazásban 2015-ben. A 300 legnagyobb árbevételt realizáló cég - mely kör egyben a legnagyobb foglalkoztató is a megyében - 111,6 fős átlaglétszámmal működött.

Veszprém megyében az egy főre jutó éves bér összege - az országost és a Közép-Dunántúl további két megyéjét meghaladóan - 6,2 százalékkal emelkedett, összegét tekintve 2384 ezer forint volt (2. sz. ábra). A top 300 társaságok foglalkoztatottainak átlagosan 131 ezer forinttal - vagyis 3 022 ezer forintra - emelkedett az éves bérük, a top 100 körében pedig egy dolgozó átlagosan 3 312 ezer forintot keresett 2015-ben.

Veszprém megyében - az országoshoz hasonlóan - a mindössze húsz céget számláló energiaszektorban kimutatott átlagbérek voltak a legmagasabbak (3 632 ezer forint), melyet a feldolgozóipar követett ugyancsak hárommillió forint feletti értékkel. A legnagyobb, mintegy egytizedes növekedés a feldolgozóiparban és a szállítás, raktározás területén ment végbe.

A Veszprém megyei vállalkozások 2015-ben lendületes, közel 18 százalékos növekedést követően 100 milliárd forint feletti értékben helyezték üzembe beruházásaikat. Ez a dinamika meghaladta mind az országos, mind pedig a Közép-Dunántúl bővülését. Egy vállalkozás megyei szinten átlagosan 26,1 millió forint értékű fejlesztést valósított meg. A megyében üzembe helyezett beruházások csaknem 58 százaléka a top 300 céghez kötődött (3. számú ábra).

A legnagyobb árbevételt elérő 300 vállalkozásból 240 valósított meg átlagosan 241,3 millió forint értékű fejlesztést, a 100 legnagyobb cég közül pedig 84-hez kapcsolódott üzembe helyezett beruházás, e körben egy vállalkozás átlagosan 574,8 millió forintot fordítottak e célra.

Az üzemi költségek és ráfordítások 87 százalékát az anyagjellegű ráfordítások jelentették. A költségek 18,1 százalékos emelkedése meghaladta az összes üzemi bevételét (+16,1 százalék), melynek eredményeként az üzemi eredmény 45,7 százalékkal csökkent.

A foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának 3,6 és a bérköltség 9,2 százalékos emelkedése összesen 150 ezer forinttal emelte az éves átlagbér összegét. E gazdálkodók a naptári évvel azonosan működőkét 547 ezer forinttal meghaladó átlagbért biztosítottak alkalmazottaik számára, mely éves szinten 2 931 ezer forint volt.

Az eltérő üzleti évet választó gazdálkodók 2014. évi mérlegfőösszege mintegy egyötödös emelkedést ért el, ezt az eszközökön belül elsősorban a tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgáló aktívák bővülése alakította. A befektetett eszközökét meghaladó dinamika hatására 2014-ben továbbra is a forgóeszközök részesedése volt hangsúlyosabb. A forrásoldal két meghatározó eleme a saját tőke és a kötelezettségek voltak, ez utóbbi súlya 68 százalék volt. A kötelezettségek több mint kétharmadát a rövid lejáratú tartozások jelentették. A saját tőke 78,3 százalékát a tartalékok, 15,2 százalékát pedig a jegyzett tőke tette ki, mely teljes egészében külföldi tulajdonosokhoz kötődött.

2014-ben e vállalkozások több mint háromnegyede, 17 vállalkozás valósított meg fejlesztést, az üzembe helyezett beruházások aktivált értéke átlagosan közel 216 millió forint volt.