A szabadság narratívái - Az 1956-os eseményekről tudományosan

A konferencia a Kodolányi János Főiskola és az Alba Polisz Tudományos Park Egyesület, az 1956-os Emlékbizottság, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, illetve Székesfehérvár önkormányzatának támogatásával jött létre, együttműködve az MTA VEAB Történettudományi Szakbizottságával, valamint a székesfehérvári Városi Levéltár és Kutatóintézettel és a Magyar Történelmi Társulat Kelet-dunántúli Csoportjával.

A rendezvénnyel a szervezők méltó emléket kívántak állítani a forradalom hőseinek és mártírjainak. A tudományos emlékkonferencia lehetőséget teremtett arra, hogy a legújabb kutatások tükrében az előadók bemutassák az 1956-os forradalom és szabadságharc eseménysorozatát és mindazokat a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális változásokat, amelyek jellemezték az adott időszakot.

Nagy öröm, hogy az idősebb generáció tagjain kívül sok diák jelent meg a csütörtöki emlékkonferencián. Az 56-os forradalom és szabadságharc kapcsán az volt a célunk, hogy minél több korosztályt tudjunk megszólítani. Minél több társadalmi közeghez el szerettük volna juttatni 1956 üzenetét. A város az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójára kiállításokkal, rendezvényekkel, hivatalos ünnepségekkel, iskolai megemlékezésekkel és az október 24-i látványos utcaszínházi produkcióval emlékezett, ami fehérvári fiatalok tömegeit mozgatta meg. Az egész emlékezéssorozat azonban keveset érne, ha nem lehetne egy olyan szakmai munkát elvégezni, amely az egész rendezvénysorozat tudományos kereteit megadja. - mondta köszöntőjében Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere

Nagy öröm, hogy az idősebb generáció tagjain kívül sok diák is megjelent - mondta a polgármester
Fotó: Simon Erika

Vizi László Tamás, a Kodolányi János Főiskola oktatási rektrohelyettese megnyitó beszédében hangsúlyozta, alig akad olyan száz év, amikor a magyarság ne vívta volna ki a világ tiszteletét, például a Rákóczi szabadságharc, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os forradalom kapcsán. Vizi László Tamás ezt követően párhuzamokat villantott fel 1848-49 és 1956 között. Mint mondta, mindkét történelmi eseménynél Budapestet a felkelés után elhagyták az idegen csapatok, mindkét szabadságharcot az oroszok verték le; 1849-ben az orosz cári haderő, míg 1956-ban a Vörös Hadsereg lépett fel a független Magyarország ellen. Párhuzam az is, hogy az 1849-es és 1956-os emigráció is tartotta a zászlót , és hitet adott a magyar embereknek. Beszédében kiemelte: ahogy 1848-49 a kiegyezés fundamentuma, úgy 1956 a rendszerváltás alapja lett.

A rendezvényen az 1956-hoz vezető utakat mutatta be megnyitó előadásában M. Kiss Sándor professzor, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgató-helyettese, majd Sáringer János, a VERITAS Történetkutató Intézet főmunkatársa a nemzetközi hidegháborús körülmények és a magyar 1956-os események összefüggéseit állította vizsgálódása középpontjába.

A záró előadásban Riba András László, a RETÖRKI helyettes archívumvezetője a pártállami döntéshozatalt és hatalomtechnikai eszközöket vizsgálta az 1956-os események fényében.