A háromgyermekes család több mint két hónapja él áram nélkül

Steer Attila és felesége, Edina 2005-ben vette fel a több mint hétmillió forintos hitelt. Svájci frankban. Eleinte húszezer forintos részleteket fizettek, aztán egyre emelkedett az összeg. Amikor negyvenre nőtt, már nem bírták tovább fizetni, pedig mindketten dolgoztak. Edina főállású anyaként ma is minden alkalmi munkát elvállal, most éppen szőlészetbe jár, ahogy Attila is. Ő korábban hegesztőként dolgozott, építkezéseken tevékenykedett külföldön. Sokszor késő estig dolgoznak, hogy félre tudjanak tenni. Kell a pénz a házra. A családi pótlékkal együtt nagyjából 120 ezer forintból gazdálkodnak havonta. A gyerekek 14, 10 és nyolc évesek.

– Amint nem bírtuk fizetni a részleteket, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-vel szerződtünk. A ház másfél évvel ezelőtt így az eszközkezelő tulajdona lett. Akkortól havi tízezret fizetünk mint albérlők, és öt év múlva megvehetjük az ingatlant nagyjából 3,4 millióért. Amennyiben akkor sem tudnánk megvásárolni, vagy elmaradnánk az albérlet fizetésével, az államé lesz a ház. De a havi tízezer nem okoz gondot, fizetünk rendesen. Sőt, lakástakarékot is nyitottunk, mindenképpen össze akarjuk szedni a pénzt, mire lejár az öt év – mondja Edina. Csakhogy a családot mégis a kilakoltatás veszélye fenyegeti most. Ugyanis március kilencedikén az áramszolgáltató levágta a villanyvezetéket a ház előtt álló oszlopról, arra hivatkozva, hogy azt életveszélyessé minősítették. Ugyanis a vezeték nem UV-álló és leégetheti az egész utcában a villanyt.

Steer Attila, felesége, Edina és gyermekük, Beni gyertyafénynél kénytelen élni (Fotó: Tóth B. Zsuzsa)

– Az eszközkezelőt hívtuk telefonon, azt állították, hogy ők már másfél évvel (!) azelőtt, 2013 októberében is azzá nyilvánították és erről levélben értesítettek minket. Csakhogy ilyen levelet nem kaptunk. Egyébként pedig az eszközkezelő át sem vehette volna úgy a házat. Az átvétel során pedig erről szó sem volt, ahogy a 2014 októberében készült éves állapotfelmérés jegyzőkönyvében is csak kis hibákat jelöltek meg – mutatja a papírokat Attila. Késő délelőtt van, de a borús idő miatt elkel a konyhaasztalnál is a gyertyafény, ahogy az iratokat bogarásszuk.

– A villanyszerelők azt mondták, nincs miért aggódni, ők árajánlatot adnak az eszközkezelőnek, az majd megcsináltatja, hiszen a házon kívül eső rész karbantartása a tulajdonost terheli. Az eszközkezelőnek a szerződés szerint haladéktalanul el kellene hárítania az életveszélyt okozó problémákat. Illetve öt napon belül helyre kell állítania a meghibásodásokat. Ehhez képest is másfél év múlva vágták le a vezetéket, most pedig több mint két hónapja, hogy nem állítják helyre – mondja Edina.

A fiatalasszony hetente többször is hívta az eszközkezelőt, hiszen villanyáram nélkül nehéz az élet manapság.

– Mindig azt válaszolják, hogy az ügy folyamatban van, folyamatban van, folyamatban van – magyarázza Edina. Közben a család villanyáram nélkül kénytelen élni. A gyerekeknek este is kell tanulniuk. A ruhákat szerencsére Attilának a faluban lakó szüleinél moshatják, és ott fürdik a család. Gázzal főznek.

– A villanyszerelők azt mondták, 300 ezer forintos árajánlatot adtak az eszközkezelőnek a javításra. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is megkísérelt közbenjárni az eszközkezelőnél, de sikertelenül. A polgármester asszony szintén próbált segíteni. Neki mondták, hogy még 2013-ban ajánlott levélben értesítettek minket arról, hogy életveszélyes a vezeték, és meg kell oldanunk ezt a problémát. Csakhogy mi nem kaptunk ilyen levelet, és a szomszéd néni is azt mondja, nem emlékszik rá, hogy átvett volna ajánlott küldeményt. Ugyanis őt hatalmaztuk meg, hogy amikor dolgozunk, vegye át a postát. Kértük az eszközkezelőt a polgármesterrel, hogy e-maliben küldjék el a levél másolatát. De a polgármester felsőbb utasításra nem kaphatta meg, csak nekünk küldik el, ezt ígérték két hete. Eddig nem érkezett meg. Érdekes módon azonban jött tőlük egy másik levél tíz napja, amelyben több lehetőséget ajánlanak fel számunkra. Vagy megcsináltatjuk nyárig a villanyt, vagy ők megcsináltatják és egy éven belül kifizettetik velünk. Beszéltem velük telefonon. Azt mondták, amennyiben nem csináltatom meg nyolc napon belül, felmondják a lakásszerződést, mehetünk a házból. Ez igazságtalan. Nem megyünk a házból és nem fizetünk ki semmit! A levélre nem válaszoltunk. Lehet, hogy hülyeséget csináltunk, amikor az eszközkezelővel szerződtünk, de nem volt más választásunk. Akkor kellett volna levágniuk a villanyt, vagy azt mondani, hogy életveszélyes, de nem tették. Most meg itt vagyunk áram nélkül, és ki tudja, lehet, hogy pár nap múlva ház nélkül is – mondja Edina.

Nagy Rudolfné, Nemesgulács polgármestere nagyon sajnálja a családot. Próbált segíteni, de az eszközkezelőnél még a jogtanácsossal sem tudott beszélni. A falu a legrosszabb esetben sem tud segíteni, nincs szükséglakásuk. Véleménye szerint Edináéknak meg kellene csináltatniuk a villanyt és részletekben kifizetniük azt.

Rig Lajos, a térség országgyűlési képviselője megkeresésünkre azt a választ adta, hogy amint az első lehetősége lesz rá, a parlamenti ülésen azonnali kérdés keretében hozza elő a témát. Továbbá megkeresi az eszközkezelőt, és a miniszterelnökségen szintén segítséget kér.

Edináék szerint nem jelent megoldást, ha Attila szüleihez költöznek a három gyerekkel. Ami pedig a villany megcsináltatását illeti, leszögezik, hogy annak a költségeit részletekben sem tudnák kifizetni, de nem is akarják. Hiszen nem az ő kötelességük. A háznak most nem ők a tulajdonosai, hanem az eszközkezelő. Utóbbit ugyancsak kerestük, de telefonon nem sikerült elérnünk a társaságot. Elektronikus levelünkre reagálva azt írták, hogy egy hónapon belül válaszolnak. Mondhatni: folyamatban van.