Minden magyar ember közös ünnepe augusztus 20

Édesanyámék, gyerekként, a harmincas években ezen a napon magyar ruhába öltöztek, pártát, réklit viseltek, mert ilyen módon is szerették volna hangsúlyozni, hogy magyarok, s hogy fontos számukra az az állam, amelyhez tartoznak - osztja meg velünk S. Perémi Ágota múzeumigazgató, régész muzeológus gondolatait, akivel az államalapításról, az ünnep kialakulásáról és ma is érvényes aspektusairól beszélgettünk.

- A 970-es évekre a magyarság további sorsa bizonytalannak tűnt. Géza nagyfejedelem számára egyértelművé lett, hogy a magyar nép megmaradása érdekében csatlakozni kell az európai kultúrához és a keresztény valláshoz. Bár már elindította ezt a folyamatot, ám ez később Istvánnál, a fiánál csúcsosodott ki az államalapításban - fejti ki S. Perémi Ágota az állam megalapításának előzményei kapcsán. - Géza tisztában volt azzal is, hogy amikor a kalandozások befejeződtek, a magyarságnak meg kell állapodnia. Saját maga is felvette a kereszténységet, felesége, Sarolta pedig eleve bizánci keresztény volt, nagy valószínűséggel a veszprémi görög apácakolostor létrehozása is hozzá kötődik. Fiuk még pogányként, Vajkként született, majd felvéve a kereszténységet, már Istvánként, tűzzel-vassal próbált létrehozni egy stabil államot, legalábbis letenni ennek alapjait, hiszen még hosszú idő telt el, amíg ténylegesen erős, keresztény állammá lett az ország. Ennek egyik legfontosabb momentuma, ami már kapcsolódik augusztus 20-ához is, hogy István augusztus 15-én Szűz Mária védelme alá helyezte országunkat, s úgy vélem, nála jobb patrónust nem is találhatott volna a magyarság számára, ma is hálásak lehetünk érte. A hagyomány szerint ezen a napon hunyt el István király is 1038-ban - így ez a nap és a hozzá kapcsolódó esemény fontos emléknappá vált a magyarok számára.

S. Perémi Ágota: Veszprém mindig kiemelkedő színtér volt, már az államalapítás kezdeti időszakában is Fotó: Penovác Károly

A múzeumigazgató elmondja, az, hogy ma augusztus 20-án ünnepeljük Szent István napját, László királynak köszönhető, ugyanis ő táratta fel 1083-ban István király sírját. Ekkor találták meg a nagy király épségben maradt jobb kezét is. VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emelték István királyt, ami szentté avatással volt egyenértékű. Az oltárra emelés augusztus 20-án zajlott, így innen kezdve lett ez Szent István, s vele együtt az államalapítás ünnepe is.

- Jó, hogy ezek a dátumok egybeestek, hiszen kötődnek egymáshoz - véli a régész muzeológus, aki kiemelte, az államalapítás nem köthető egyetlen naphoz, dátumhoz, hiszen valóban hosszas folyamat eredményeként jött létre a magyar állam. - Szent Istvánnak a saját rokonságával kellett megküzdenie a hatalomért, így a korábbi, törzsi törvények szerint hatalomra jogosult Koppánnyal is. A csata itt volt Veszprém közelében, nagy valószínűséggel Sóly környékén zajlott az összecsapás. Közismert, hogy István büntetésként és példaként Koppányt felnégyeltette, s a négy legfontosabb vár kapujára tüzette tetemét. Mivel ezek egyike a veszprémi várkapu volt, gyanítható, hogy akkor már állt itt valamilyen erődféleség - teszi hozzá a múzeumigazgató. - István rengeteg csatát vívott a rokonságával, hogy megtarthassa a hatalmát, míg e hosszú folyamat lezárásaként a Szilveszter pápától kért és kapott koronával 1000-ben megkoronázhatták. Persze ez még mindig kevés volt, hiszen ki kellett alakítania egy egészen új rendszert. Létre kellett hozni az egyházi megyerendszert, melyben Veszprém az elsők között volt, illetve ezzel párhuzamosan ki kellett alakítani a világi megyerendszert is. Ennek apropóján ünnepeltük 2009-ben az ezeréves Veszprém megyét. Éppen ezért állíthatjuk, hogy Veszprém mindig kiemelkedő színtér volt, már az államalapítás kezdeti időszakában is. István királynak ezen felül új törvényeket kellett hoznia, felvette a harcot a pogány szokásokkal szemben, ám ez valóban hosszú időszak volt, mivel halálát követően még hosszú évtizedekig az uralkodóknak fel kellett lépni a pogány szokások, babonák ellen. Látható tehát, hogy ez egy nagyon lassú folyamat volt, de István és Géza nagysága abban rejlik, hogy felismerték: a magyarság megmaradásának egyetlen útja - az európai államok sorába való tartozás, a keresztény hitre való áttérés. Csak ily módon előzhető meg, hogy a korábban itt élő, több évszázadon keresztül virágzó, majd felbomló birodalmakhoz, államokhoz hasonlóan ne tűnjenek el a történelmi események forgatagában. Éppen ezért az államalapítás, mint egyik legrégibb ünnepünk, az egyik legfontosabb és legszebb ünnepünk volt és marad is.

S. Perémi Ágotától megtudjuk, volt időszak, amikor mellőzték augusztus 20-át, s Mária Terézia volt az, aki a mai Dubrovnikból, Raguzából visszahozatta a Szent Jobbot - melyet valószínűleg még IV. Béla menekített oda a tatárjárás elől -, majd újra állami rangra emelte az ünnepet.

- Ez egészen 1947-ig kiemelt nemzeti ünnep volt, Szent Jobb-körmenettel, szabadnappá nyilvánított ünnepnappal, azonban a szocializmusban sem a szentek, sem a vallás nem jutott fontos szerephez a közéletben. Viszont maga az ünnep létezett, így új tartalommal kellett azt megtölteni. Ekkor vált augusztus 20-a az alkotmány napjává, s az új kenyér ünnepévé. Tény, hogy az aratás végén nagyjából ebben az időszakban próbálják ki az új búzát és sütik meg az első kenyereket, ám a rendszerváltásig kellett várni, hogy az államalapítás és Szent István ünnepe újra visszakapja az eredeti rangját és tartalmát. Ez a mai világban még fontosabb lehet, mint korábban, s fontos, hogy az állam és a magyarságunk megőrzésének érdekében minél méltóbban meg tudjuk ezt ünnepelni. A Laczkó Dezső Múzeum a várossal együttműködve idén is gazdag programokkal, kiállításokkal, táncelőadással, bábszínházzal, langallósütéssel, kézműveskedéssel várja a látogatókat. Mi magunk is sütünk kenyeret az új kenyér ünnepére, de a magyarok kenyeréből is kapunk, melyeket Nagy Károly kanonok áld majd meg. Ezen programok elsődleges célja, hogy jól érezzék magukat az emberek, tartalmasan töltsék el a délutánt, s valóban ünnepeljenek. Úgy vélem, augusztus 20-a, világi tartalma mellett, elsősorban egyházi ünnep. Szent Istvánt a keresztények világszerte tisztelik és ünneplik. A mi keresztény hitünkre nemcsak egy állam, hanem egy most már ezeréves kultúra alapult, épült fel, ezért úgy vélem, hogy ebbe kár belevinni bármilyen politikát, ideológiát. Minden magyar ember közös ünnepe augusztus 20.

Mindent túléltünk

Szent István, államalapítás... Múlt, jelen és jövő kapaszkodik össze augusztus 20-i nemzeti ünnepünkön. Ha máskor nem is jutna eszünkbe, ezen a napon belénk hasíthat a felismerés, hogy több mint ezer éve élünk itt államalkotó népként, megtapasztalva a nagyságot és a kicsinységet is, győzelmeket és pusztító vereségeket, okos, tehetséges, a népükért szenvedéllyel élő királyokat és államférfiakat és „kontár cézárokat" egyaránt. Mindent túléltünk, a jót és a rosszat is. Hálásak ezért elsősorban önmagunknak lehetünk, mindenkinek, aki ebben az ezer esztendőben - magyarok és itt élő más nemzetiségűek - ezért a hazáért élt, dolgozott, harcolt és meghalt. És ne feledkezzünk meg ilyenkor sem a határokon túli magyar testvéreinkről, akik közül most már nagyon sokan nem csak lélekben, de jogilag is államunk részesei lehettek, még akkor is, ha ezt ferde lelkű politikusok minden áron megpróbálták megakadályozni.

Ma Magyarország olyan úton jár, amely reményt adhat újabb ezer évre is.

Kicsit talán könnyebb most ez az út, mint Szent István idejében, vagy az azt követő sok száz évben, de most sem mindig könnyű megtalálni a helyes irányt.

Most mégis nagyon sok magyar úgy látja, eltékozolt évtizedek után újra reményteljes irányba halad ez az ország, s a remény és a bizalom talán fontosabb mutatói is egy nemzet állapotának, mint az aktuális GDP-számok. Ha vannak és lesznek is megtorpanások, nehézségek, akkor is tovább kell mennünk ezen az úton azokkal együtt is, akik más utakat választanának.

Jó utat, Magyarország!

Néző László