2017.04.12. 07:46
A Balaton egy úszómedence ahhoz képest, amilyen természetéből adódóan lenne
Tihany– A Balaton egyedi kísérleti hely, térinformatikailag maga a kánaán – véli Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Intézet munkatársa. Ezt igazolja a sokszínű munka is, mely az intézetben folyik: a vízminőség, vízfelkeveredés, algacsoportok vizsgálata mellett például a vízben lévő hormon- és gyógyszermaradványok hatásaival is foglalkozhatnak az itteni kutatók.
Tóth Viktor, a Hidrobotanikai Osztály vezetője tudományos főmunkatárs a számítógépe monitorján színes műholdfelvételeket mutat a Balatonról.
– Az algák mennyisége, a vízfelkeveredés, a víz színe is jól vizsgálható a műhold felvételekkel, csak a vízben mért adatokra megfelelő algoritmus kell felállítani – mondja, majd egy néhány évvel korábbi felvételt mutat. – Emlékeznek, mikor a 2014-es Kékszalag versenyen annyi vitorlás felborult? Itt jól látszik, mekkora volt a vihar, hiszen napokkal utána is kimutatható volt a víz felkeveredése azokban a napokban a tó azon részén.
Mint mondja, a tó, amely 14 ezer éve létezik, sok problémát megért, de mindent sikeresen túlélt, hiszen a természet valamennyi őt ért hatás után regenerálódik
– Sok folyamat nem lenne probléma, ha az ember, és főleg a turizmus számára nem volna az – véli a kutató. – Ilyen például a vízszintingadozás, ami a természetes tavak velejárója. A Balaton esetében a helyzet viszont speciális: a XIX. sz. a déli vasút nyomvonalát közvetlenül a part mellett tervezték meg eléggé alacsony balatoni vízállás mellett, így a víz sokszor megrongálta a part mellett futó sínpárt.
A vízszint szélsőséges kilengéseinek csökkentésére 1863-ban megépítették a Sió-csatorna zsilipét, hogy szabályozzák a Balatont, a víz ne tehessen több kárt a vasúti töltésekben. Persze ennek következtében a Balaton partja üdülőövezetté vált. Azonban azt megelőzően gyakran változott a tó szintje, így például a török időkben a tó vize egy éven belül akár háromméteres ingadozást is megért, akkoriban Tihany, Szigliget, Badacsony szigetként emelkedett ki a Balatont körülölelő mocsaras berkekből. Ehhez képest tavaly huszonhárom centiméteres ingadozásról beszélhettünk. A Balaton ma feszített víztükrű úszómedence ahhoz képest, amilyen természetéből adódóan lenne. Rekreációs célokat szolgáló, mesterségesen konzervált vízterületként tekinthetünk rá.
Tóth Viktor felhívta a figyelmet arra is, hogy a Balatont mint sekély tavat könnyű kibillenteni az ökológiai egyensúlyából. Ezért is kell fenntartani a biodiverzitást, mely minél erősebb, annál inkább segít, hogy ez ne következhessen be.
Nyitóképünk H. Szabó Sándor felvétele
