Az élet győzött – A Pápáról elhurcolt zsidókra emlékeztek

A 2011-es évtől kezdve hagyományosan a zsinagógában tisztelgett az egykori izraelita közösség előtt az önkormányzat a holokauszt nemzetközi emléknapján, idén viszont egyedülálló várostörténeti sétát szerveztek pénteken, az auschwitz-birkenaui tábor felszabadulásának 72. évfordulója alkalmából. A pápai zsidók betelepedésük és kiűzetésük közötti hétköznapjainak legemblematikusabb tereit és épületeit érintő emlékséta az Esterházy-kastélyból indult, ahol a résztvevők megtekinthették a gróf Esterházy Ferenc által 1748-ban kiadott, az izraelita hitközség megalakulását biztosító védnöki levelének digitális másolatát.

- A védlevél a zsidó közösség gazdasági potenciálját alapozta meg, tizenöt család írta alá. A reformkor végére a közösség létszáma majdhogynem megharmincszorozódott, elérte a háromezer főt. A dualizmus korának kezdetére, épületeik, üzleteik felépítésével már megmutatkozott az, hogyan tudták kamatoztatni a védlevélben rögzített gazdasági előnyeiket – tudtuk meg Simon Zsolttól, a séta vezetőjétől.

Simon Zsolt avatta be az érdeklődőket a valamikori zsidó hétköznapokba, emberi sorsokba Fotó: Laskovics Márió

- Végigjártuk a valamikori gettó útvonalát, bemutattuk a középületeket, ahol éltek, dolgoztak. A Kossuth utcán megtekintettük a Tornyos-Krausz-házat, ahol a város egyik legnagyobb divatáruháza működött, illetve a mellette álló, korábban csemegeboltként működő Esti Kornél Kávéházat. A Petőfi utcában megnéztük a Mayersberg-házat, ő bádogos és vízvezeték-szerelő volt, például a Nagytemplom vagy az evangélikus templom tetejét is ő bádogozta és szinte nem fektettek le olyan csővezetéket a városban, amihez ne lett volna köze. Innen a Petőfi utcában található református ókollégiumhoz mentünk, ahol - a felekezet kettéválása után – 1869 és 1880 között a neológok külön imaháza és iskolája működött. Az utcában megnéztük az 1846-ban átadott zsinagógát, mellette a vele egy időben megépült jesivát (héber hittudományi főiskola), illetve a tavaly átadott haszid közösségi imaházat, ami helyén a rituális fürdő volt – számolt be az emlékséta első felének útvonaláról, látnivalóiról a Pápai Platán Nonprofit Kft. munkatársa.

Majd a Bástya utca, Kis tér, Csatorna utca, Törökbálint utca nyomvonalon található házak után a régi strandnál állt meg pár szóra a népes csoport. Ugyanis a pápai gettó 1944. július 2-i kiürítésekor oda vitték be a zsidó nőket egy külön motozásra. A férfiakat a gettóból a műtrágyagyár telepére hajtották, akárcsak a vidékről begyűjtötteket. Innen 1944. július 5-én két irányba deportáltak 3557 zsidót. Két szerelvény Kassán keresztül július 8-án érkezett Auschwitzba, ahol a közösség nyolcvan százalékát elgázosították. A másik irányba, a sárvári gyűjtőtábor feltöltésére 196 főt vittek el. Valamint volt 51 fő, akit egy védett budapesti házba vittek a Columbus utcában. Közülük majdnem mindenki túlélte a háborút a Kasztner-vonatnak köszönhetően, ők meg tudták fizetni a védelmi pénzt a németeknek - elevenítette fel a fájdalmas, II. világháborús eseményeket Simon Zsolt, aki a régi strandtól az Esterházy úton keresztül a vasútállomásig kalauzolta a jelenlévőket.

- A Bakony-ér partján mindjárt az első ház Krausz Albert sírkőkészítő háza. Kettővel arrébb László András, későbbi hollywoodi operatőr lakott. Majd megálltunk még Steiner Vilmos szeszkereskedő, hitközségi elnök házánál, ahol külön imaház is működött. Az I. világháború után ő fordította a közösséget az ortodoxia irányába.

A zsinagógánál, valamint a vasútállomás falán lévő emléktáblánál gyertyagyújtás is színesítette a múltidéző, ismeretterjesztő, főhajtó programot. A séta végállomásán Áldozó Tamás polgármester mondott beszédet.

- Évtizedekig úgy tűnhetett, hogy Pápán a zsidók világának vége. Hosszú idő után azonban decemberben a zsinagógában volt hanuka, és ez azt jelentette, hogy az élet győzött. Az emlékezés hagyományát ezentúl is ápolni fogjuk – fogalmazott, majd megköszönte a részvételt.

A polgármester elárulta, hogy a képviselő-testület felhatalmazhatja arra, hogy március első felében aláírjon Eilatban egy testvérvárosi szándéknyilatkozatot. A stratégiai jelentőségű izraeli városnak tizennyolc testvérvárosa van, köztük Durban, Toronto, Los Angeles és Kampen is.

- Ők kerestek meg minket azzal, hogy legyen Pápa is a testvérvárosuk. Mi ezt megtiszteltetésnek tartjuk, s azt látjuk, hogy ebben sok, kölcsönös lehetőség van – fűzte hozzá a városvezető.