A holokausztra emlékező sétát szerveznek Pápán

Emlékező sétát szervez Pápa Város Önkormányzata az auschwitz-birkenaui tábor felszabadulásának 72. évfordulóján, a holokauszt nemzetközi emléknapján, január 27-én, pénteken 16 órától. A séta útvonala az Esterházy-kastélytól indul és a következő helyszíneket érinti: Kossuth utca, Petőfi utca, Bástya utca, Kis tér, Török Bálint utca, Esterházy út, vasútállomás. A megemlékezésen felelevenítik az egykor virágzó zsidó közösség mindennapjainak helyszíneit, eseményeit az első családok letelepedésétől 1944 júliusáig – erről tartott sajtótájékoztatót kedden délelőtt Áldozó Tamás polgármester és Boros Katalin, a Pápai Platán Nonprofit Kft. vezetője.

- A korábbi években, 2011-től kezdődően január 27-én a zsinagógában tartottunk megemlékezést, amelyeken a holokauszt áldozatainak nevét, túlélők beszámolóit, komplett életpályákat ismerhettük meg. Most úgy gondoltuk, hogy rendhagyó módját választjuk az emlékezésnek: egy sétát a pápai zsidó közösség emlékére, amely a valamikori zsidó hétköznapok legemblematikusabb tereit és épületeit érinti. Nem mindegyiket, mert a régi zsidó temető például kimarad, ugyanis az idősebbek nem biztos, hogy tudnák vállalni a nagy távolságot. Útközben egy-egy helyen megállunk, és gyertyagyújtással emlékezünk a mártírokra – számolt be a városvezető.

Áldozó Tamás polgármester és Boros Katalin, a Pápai Platán Nonprofit Kft. vezetője tartott sajtótájékoztatót a pénteki, a pápai zsidóságra emlékező sétáról.

Boros Katalin a pápai zsidóság történetével kapcsolatban elmondta, hogy a 17. századtól kezdve telepedtek meg városunkban, első imaházuk a belső várban, a mai Esterházy-kastély környékén állt. Az izraelita hitközség tulajdonképpen csak 1748-ban alakult meg Esterházy Ferenc gróf védlevele alapján, aki az akkor még csak néhány tucatnyi itt élő zsidó család mellé továbbiak letelepedését engedélyezte, így a 19. századra a Dunántúl egyik legvirágzóbb zsidó közössége alakult ki Pápán.

- A séta kiinduló pontján, a kastélyban meg lehet tekinteni a védlevél másolatát. A Kossuth utcán sok, egykori zsidó családhoz kötődő emlékhely van. Elmegyünk a zsinagógához, ahonnan a Kis téren át az Esterházy útra, majd a vasútállomásra sétálunk. Az állomásnak szimbolikus jelentősége van, hiszen anno a gettóból a műtrágyagyár területére kellett kimenniük az összegyűjtött embereknek, és onnan indult el velük a halálvonat. A vasútállomás falán lévő emléktáblánál ér véget a séta – tájékoztatta a sajtó képviselőit a Pápai Platán Nonprofit Kft. vezetője.

Hozzáfűzte, kollégája, Simon Zsolt, az útvonal összeállítója, a téma kutatója vezeti a sétát. Általa olyan családok történetét ismerhetjük meg, akik az egyes helyszíneken éltek, vagy ott volt üzletük.

- A szabad királyi városokban – így például Sopronban vagy Győrben - nem telepedhettek le zsidók. Pápa viszont földesúri fennhatóság alatt lévő város volt, ahol a főúri család volt mindennek ura. Élt a letelepedési engedélyt adó jogával, ezért lett Pápa ilyen nagy zsidó központ. Itt az izraelitáknak saját temetőjük, imaházuk, önkormányzatuk, bíróságuk lehetett. Ha egymás között nem tudtak igazságot tenni, akkor a földesúrhoz kellett fordulniuk, akinek a védelemért, jogaik gyakorlásáért adót fizettek - mutatott rá Esterházy Ferenc védlevelének jelentőségére a két nyilatkozó.

A szervezők az eseményre minden érdeklődőt szeretettel várnak, felekezeti hovatartozás nélkül..