2016.10.19. 11:22
Megelevenedhet a legenda - Régészeti feltárásokkal keresnek bizonyítékot az egykori remeteéletre
Bakonybél – Több legenda is szól arról, hogy a Szent kút környékén remetéskedett Szent Günther és Szent Gellért. Most régészek kutatják a területet, ahol egy késő Árpád-kori épület maradványaira bukkantak.
Középkori források is említik a Borostyán, más néven Szent kutat, egykori legendák pedig arról tudósítanak, hogy ezen a helyen remetéskedett Szent Günther és Szent Gellért. Nagy Szabolcs Balázs régész elmondta, egy, az 1230-as évből származó pápai oklevél szerint a Szent Gellért sziklái fölött állt a Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolna.
Az egykori épület csekély romjairól tudósító 19. század eleji leírások után, ahogy a róla szóló adatoknak úgy a kápolna eredeti helyének is nyoma vész. Ma az egyetlen megfogható, biztos adat, csupán az, hogy Árpád-kori kápolnának kellett állnia a területen. A kérdés az volt, előkerül-e az épület, van-e nyoma a 11. századi korai remete életnek?
A Bakonybéli Szent Mauríciusz bencés monostor alapításának ezredik évfordulója 2018-ra esik. A millenniumi készülődéshez kapcsolódik Szent kút környékének régészeti feltárása. Az ásatás terület geofizikai kutatását követően indult.
A kutatást 2015-ben Belényesy Károly, Körmendy Endre és Oszkó László végezte. Ahogy Nagy Szabolcs Balázs elmondta: a felmérés a földben olyan elváltozásokat mutatott ki, amely egykori épületekre, két hosszanti sávra illetve egy nagy mélyedésre, üregre utaltak. Ebből arra gyanakodtak, hogy a kápolna hosszfalait rejti a föld. A régész kifejtette, a kutatás során, az egyértelmű eredmények mellett, újabb kérdőjelek is felvetődtek. Kiderült, valóban állt a helyszínen egy középkori épület. Ugyan a kápolna alapfalai egyelőre nem kerültek elő sikerült feltárni egy vastag épülettörmelékes réteget, festett vakolattöredékekkel, amelyek valószínűen az egykori kápolna belső freskótöredékei lehetnek. Az előkerült kovácsoltvas szegek, pedig az egykori a tetőzethez tartozhattak.
Az épülettörmelék mellett Árpád-kori, középkori leletek, többek között 13-14 századból származó cserépedény töredékek, illetve az ásatás közvetlen környeztében előkerült érmek és egy nagyméretű gótikus kulcs is az egykor itt zajló élet, a középkori környezet és hétköznapok tanúi. A késő középkori periódusból nincs lelet, ennek oka a több, még megválaszolásra váró kérdés egyike. A feltárás egyik érdekes eredménye, hogy a középkoriak mellett, őskori leletek, pattintott kőeszközök, cserépedény töredékek, vélhetően a rézkori letelepedés nyomai szintén napvilágra kerültek.
A feltárás, legfontosabb eredménye, hogy egy olyan, feltehetően Árpád-kori épület nyomait sikerült azonosítani, melyről ezidáig csak sejtések voltak. Nagy Szabolcs Balázs úgy véli, turisztikai szempontból is jelentős lehet a feltárás és az eredmények bemutatása, mivel sokan kíváncsiak a Szent kúthoz kapcsolódó emlékekre. Bakonybél korai története kevéssé ismert, a korai emlékek országos szinten is értékes leletek lehetnek.
A tervek szerint helyben egy kiállítás mutatja majd be az eredményeket. A kutatás Nagy Szabolcs Balázs és dr. Belényesy Károly régészek irányításával zajlott, minimális költségvetésből, több önkéntes felajánlásból jött létre. Vásárhelyi Anzelm bencés szerzetes elmondta, a Szent Mauríciusz Monostor alapítója Szent Günther, Boldog Gizella királyné rokona volt. Szent Günther és Szent Gellért bakonyi remeteségben kereste Isten szándékait. Szent Gellértet Szent István Bakonybélben megtalálta és innen hívta szolgálatba. A szentek az imádság elmélyült gyakorlása, a bölcsesség keresése, az elvonult életmód ellenére megközelíthetőek voltak. A bencések jelenleg a millenniumra készülve kutatják az ezer éves monostor eredetét. Az épített környezet feltárása segít felidézni az életformát, melyben a remeték egykor tapasztalatot szereztek.
Vásárhelyi Anzelm kiemelte, a magányban töltött idő embert formáló, a csend Istent rejti. A bakonybéli szerzetesség eredete a régmúltban ered; a bakonyi hegyvidék mindig kedvezett a szerzetesi életformának, mivel adottak voltak az élet alapvető feltételei. A fiatal és kis létszámú bencés közösség ma is az élet alapjait kutatja. Az önkormányzat együttműködik a monostorral a kutatás kapcsán. Márkus Zoltán polgármester kiemelte, a tervek szerint a projektnek lesz folytatása, cél, hogy a helyi kulturális értékeket, az évezredes tradíció eredetét és körülményeit feltárják és bemutassák a nagyközönség számára is.
