Nem hozott pénzt a Mikulás a Quaestor-károsultaknak

A belvárosi beszédek alatt az emberek pénzüket követelő táblákat tartottak fel, gyakran elhangzott a „nem hagyjuk!" felkiáltás, majd elsétáltak a volt Quaestor irodához.

– Célunk, hogy a parlament mielőbb szavazza meg a károsultakat érintő, módosított törvény elfogadását, amely továbbra is tartalmazza a harmincmillió forintig történő kártalanítást – fogalmazott Czvizler Csabáné. Hozzátette, azzal ugyanis, hogy az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte egyes rendelkezéseit, továbbra is lehetőség van a teljes kártalanításra. Utalt arra, hogy megkezdték pertársaságok létrehozását.

A megmozduláson felolvasták Polt Péter legfőbb ügyész levelét, ennek kapcsán elhangzott: „a rendelkezésre álló adatok alapján kiderült, hogy az ügyben szereplő egyik terhelt a cégcsoporthoz befolyt vagyonból hosszabb időn keresztül, több részletben, nagy összegű készpénzt tulajdonított el. Ezzel kapcsolatban vagyon elleni bűncselekmény megalapozott gyanúja merült fel. A Quaestor cégcsoportból bűncselekmény révén kivont vagyon felkutatása változatlanul folyamatban van. Ennek keretében más államok hatóságainak megkeresésével az esetlegesen külföldre juttatott vagyon felkutatásáért az eljáró hatóságok a szükséges intézkedéseket megteszik" – derült ki a levélből.

Az ügyben felszólalt Gerstmár Ferenc, az LMP helyi önkormányzati képviselője, aki azt mondta, porhintés helyett valódi kártalanításra lenne szükség, pártja  konkrét javaslatokat állított össze a helyzet mielőbbi rendezése érdekében. Eszerint a jegybank nyereségéből lehetne fedezni a kártalanítást, illetve szintén a profitjukból önálló alapot kellene létrehozni hasonló ügyek rendezésére. Emellett kezdeményezték hatékony felügyelet, illetve vizsgálóbizottság létrehozását, hogy Magyarországon ne fordulhasson elő hasonló eset.

Gőgös Zoltán, az MSZP megyei elnöke, a párt országos alelnöke állami kártalanítást szorgalmazott az önhibájukon kívül kritikus helyzetbe került embereknél. Mint mondta, aztán a kifizetések után gyűjtse össze az állam a pénzt azoktól, akik azt eltüntették. Utalt rá, a pénzügyi felügyelet 2013-ban már talált fedezet nélküli fiktív kötvényeket, mégsem tett semmit. Hozzáfűzte, pártja az ünnepek idején is készen áll a mielőbbi megoldás tárgyalására a parlamentben, az ügyben reményei szerint „pozitív végkifejlet lesz".

Katanics Sándor, a DK helyi képviselője, aki kiemelte, hogy ezúttal veszprémi polgárként van jelen, kiemelte, elő lehetne venni az eltűnt 150 milliárdot, ha működne  a pénzügyi felügyelet és az igazságszolgáltatás. Kifogásolta, hogy ezúttal  is csak kevesen jöttek el a megmozdulásra a károsultak közül.

A felszólalások között elhangzott: a bajba jutott emberek minden fillért visszakövetelnek, mert pénzükért megdolgoztak, adóztak utána, mint mondták, generációk megtakarítása úszott el, amit gyerekeiknek, unokáiknak, többen pedig öreg napjaikra, valamint saját majdani temetésükre tartogattak. Egy felszólaló elkeseredetten arról beszélt, hogy 47 évet dolgozott keményen, most havonta 53 ezer forint nyugdíjból él. A pénze eltűnt, és nem tudja, mi  lesz vele?

A találkozón, amit a veszprémivel egy időben az ország több nagyvárosában is megtartottak, többen voltak olyanok, akik még egyetlen fillért sem kaptak. A beszédek után aláírásokat gyűjtöttek hitelezői választmány létrehozásához, amely betekinthet a dokumentumokba és tárgyalhat a felszámolóval.

Ismert, a jegybank március 10-én részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét és felügyeleti biztost rendelt ki céghez a társaságnál észlelt szabálytalanságok miatt. Előzőleg a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett. A jegybank szerint a Quaestor Hruria Kft. 210 milliárd forint vállalati kötvényt bocsátott ki, ebből 150 milliárd forint fiktív kötvénykibocsátás lehet.  A nyomozás március 11-én kezdődött az ügyben.