Quaestor: mi várható, mikor jutnak a pénzükhöz a károsultak?

Damm Andrea, a témában jártas ügyvéd és Czvizler Csabáné, a veszprémi Quaestor-károsultak képviselője szerint nincs összefüggés az Alkotmánybíróság döntése és a kárrendezés között. Az Ab 2015. november 17-ei határozatában megállapította, a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvény diszkriminatívan, szűken határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét, és alaptörvény-ellenesen szabályozta a Befektető-védelmi Alap tagjainak kárrendezésbe történő bevonását is. Az Alkotmánybíróság minderre tekintettel a törvény egyes rendelkezéseit megsemmisítette. Maga a kárrendezés ugyanakkor nem alaptörvény-ellenes, a határozatba foglalt alkotmányossági szempontok figyelembevételével a jogalkotónak lehetősége van annak újraszabályozására.

Ismert, a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló törvényt magánszemélyek és pénzintézetek támadták meg az Ab-n. Úgy tudjuk, a kormány decemberi első ülésén tárgyalja a Quaestor-törvény újraírt változatát, és december közepéig szavaznak is róla a képviselők.

Információnk szerint az új törvényjavaslat csak azokra a kötvényekre vonatkozik majd, amelyeknél a forgalmazó szabályszegése okozza a kárt. Vagyis, ha a brókercég például fiktív értékpapírokat ad el, ahogyan ez a Quaestor-kötvények esetében történt, ahol a piacra dobott 210 milliárdnyi papírból csak 70 milliárd volt a valódi. A szabályosan eladott kötvények megvásárlóit azonban a jövőben sem kártalanítja senki azért, ha a papírok kibocsátója fizetésképtelenné válik, ők csak a bíróságon, illetve a felszámolási eljárásban követelhetik a pénzüket. A megújított jogszabályban várhatóan a felvett hozamokat is levonják a kártalanításból. Ezért minden egyes befektetővel újra elszámolnak, figyelembe véve az összes hozamfizetést.

Damm Andrea ügyvéd, a téma ismert szakértője elmondta, az alkotmánybíróság minap kihirdetett ítéletével két olyan részét semmisítette meg a Questor-károsultak kárrendezéséről meghozott törvénynek, amely nélkül is az az alap, amelyet a 2015. évi törvény létrehozott, és tudná a kárpótlásokat kifizetni a károsultaknak. Mint közölte, a közvéleményben megtévesztő módon annak idején és azóta is úgy magyarázzák ezt a törvényt, hogy nem lehet megkezdeni a károsultak kifizetését addig, amíg a pénzügyi szolgáltatók nem fizetnek be ehhez pénzt. – Csakhogy a törvény létrehozta ezt a kárrendezési alapot mint jogi személyt, amely vagy kötvénykibocsátásból, vagy hitel felvételével teremtheti meg a pénzt – állami garancia vállalása mellett – a károsultak hatmillió feletti, 30 millió forintig terjedő kártérítésére – fogalmazott Damm Andrea. Az ügyvéd rámutatott, csak akkor kellene a pénzügyi szolgáltatóknak a befektetővédelmi alapba (Beva) előleget fizetniük, ha az alapnak vagy a kibocsátott kötvényét vissza kellene váltania, vagy a hitelt vissza kellene fizetnie. – Miután az alap nem fizetett semmit ez ideig, vélelmezhető, hogy nem vett fel ehhez hitelt, és biztos, hogy nem bocsátott ki ezért kötvényt, amellyel törvénysértést követett el az az igazgatóság, akit ehhez az alaphoz megválasztottak – vélekedett. Hozzáfűzte, nincs tehát szoros összefüggés a károsultak kifizetése elmaradásának sem a pénzügyi szolgáltatók ellenállásával, sem az alkotmánybíróság döntésével. Az Alkotmánybíróság azt mondta, hogy egyrészről miért csak a quaestoros ügyfelekről kell beszélni, másrészről pedig mi köze a pénzügyi szolgáltatóknak ehhez az ügyhöz? – Ezt tudtuk mindannyian, hogy e két ponton fogja megsemmisíteni, mert ez tényleg alkotmányellenes – vélekedett. Damm Andrea, aki a közelmúltban egy Quaestor-károsultakat érintő veszprémi lakossági találkozón kiemelte, az ügyben mindenki jogi úton remélhet megoldást. Czizler Csabáné a hétezer veszprémi károsult képviseletében kiemelte, a kártérítésük, kérésük nem alkotmányellenes, és nem áll összefüggésben az Ab döntésével. Ügyleteiknél a Magyar Nemzeti Bank volt a felügyeleti szerv, mely a kötvénykibocsátást is engedélyezte, tehát neki kell kártalanítania.

– A Quaestor is Beva-tag volt, így minden károsultnak meg kellett volna kapnia a pénzét az alaptól hatmillióig. Ennek ellenére fiktív és nem fiktív kötvényre, illetve más kifogásokra hivatkozva húzza ki magát a fizetési kötelezettsége alól. A károsultak budapesti találkozóján pertársaság létrehozásáról beszéltek – fogalmazott.