Tarjányi Péter nemzetbiztonsági szakértő: nincs terrorveszély

Az itt élő, másod-, harmadgenerációs muszlimok uniós állampolgárok, akik már itt születtek, az ő radikalizálódásuk a legsúlyosabb problémája Európának, amit azok a radikalizálódásra felszólító szervezetek, köztük vallási vezetők, radikális imámok jelentik, akik mindenképpen szeretnék a békésen élő, beilleszkedett muszlimokat is radikalizálni és megszólítani, hogy lépjenek fel Európa jogrendjével szemben – állítja Tarjányi Péter nemzetbiztonsági szakértő.

– Nem gondolkodom azon, hogy elköltözzek Ausztráliába vagy Új-Zélandra – szögezi le. Hozzáteszi, ez a hazája. Mint mondja, az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezete Ausztráliában is aktív, Sydneyben is történt merénylet. Ezt nem ismeri a közvélemény, a távolság teszi, hogy azokat a helyeket sokan nosztalgikusnak gondolják. Tarjányi Péter szerint ott is megvannak a problémák és nem különböznek az itteniektől.

– A háborús helyzet valószínűségét hol helyezné el a tízes listán?

– Szíriában és közel-keleti térségben a 11. helyen. Az háborús térség, ahol polgárháború van és az ott levő nagyhatalmak miatt is rengeteg az érdekkülönbség. A térségben további összecsapások várhatók, a háborús helyzet kiszélesedhet, több állam még belekeveredhet. Európában – szemben egyes állításokkal – nincs háborús helyzet, ez riogatás. Terrorszervezetek léteznek, az al-Kaida meggyengült. Az IÁ és a hozzá kapcsolódó sejtek kerültek előtérbe radiális imámokkal, akik ezeket a radikalizálódó iszlám csoportokat vezetik. Komoly nemzetbiztonsági és rendészeti gondok vannak a kontinensen, de ez nem háború! Migrációs válság alakult ki rendészeti, biztonsági kockázatokkal, amivel foglalkozni kell. A háborús riogatás olyan, mintha azt mondanánk, az ukrán válsághoz kapcsolódóan Oroszország háborút akarna az Európa Unióval, ami nem igaz.

– A menekültáradat miatt lesznek-e problémái Európának, Magyarországnak?

– A kerítésnél, a határnál levő 8–10 ezer ember, a rendőrök, katonák állomásoztatása nagy gazdasági, pénzügyi energiát igényel, ami az elmúlt két hónapban10 milliárd forintba került. Ha ezt továbbra is így kezeljük, ingünk, gatyánk rámegy. Nem értek egyet a nemzeti megoldásokkal, mert nincs egyetlen olyan európai állam, amely egyedül meg tudja oldani a helyzetet és hosszú távon kezelni tudja úgy, hogy ne roppanjon bele. A terrorizmus Európában összefüggésben van a közel-keleti helyzettel, ugyanis az itt élő, másod-, harmadgenerációs uniós állampolgárok, akik már itt születtek, az ő radikalizálódásuk a legsúlyosabb problémája a kontinensnek. A gondot azok a radikalizálódásra felszólító szervezetek, köztük vallási vezetők, radikális imámok jelentik, akik szeretnék a békésen élő, beilleszkedett muszlimokat megszólítani, hogy lépjenek fel Európa jogrendjével szemben. Ezután jön „csak" a menekültkérdés, amiben nem a terrorizmus az elsődleges, hanem a migránsok beilleszkedése, elhelyezése. Az nem igaz, hogy sok bevándorló visszaszállítása nem sikerülhet, ugyanis 1991–95 között közel egymillió migráns volt már nálunk, közel 300 ezret visszaszállítottunk Afganisztánba, Pakisztánba, Indiába, Srí-Lankára, Afrikába, sokan továbbmentek, egy részük, például sok kínai itt maradt. Akkor magam is vezettem több tucat visszautaztatást. Erre Németország és Magyarország most is képes. Ha megvan a jogi döntés, amit az Afrikai Unióval és Törökországgal most egyeztet Németország, akkor hónapok alatt megtörténhet. Ennek nyilván lesz rendészeti biztosítása, de Európa látott már ilyet, nincs itt a világvége!

– Gyakran hangoztatja, a közel-keleti térséggel az uniónak foglalkoznia kell. Ha ön lenne az EU első számú biztonsági vezetője, mit javasolna a politikusoknak?

– Közel-Keleten az unióra a legnagyobb veszélyt az Iszlám Állam terrorszervezete jelenti. Nagyon fontos, hogy a szíriai polgárháborúnak mielőbb vége legyen, amit csak pénzzel nem lehet kezelni. Ezt valamilyen koalíciós erőnek meg kell oldania, és nemcsak légi csapásokkal, de szárazföldi haderővel is meg kell jelennie és rendet tennie. Az komoly probléma, hogy nincs az uniónak katonai hadereje, határőrsége, rendőrsége. Az unió gazdasági társaságnak indult, de ma már sokkal több ennél. A mostani átmeneti állapot, amelyben már nem működnek a régi megoldások. Kellene határőrség, haderő kellő logisztikai, gazdasági háttérrel, információgyűjtés, közös hírszerzési kapacitás. Ez másfajta Európa már. Nagyon komoly átalakulóban van minden, a válság rossz és lassú kezelése nyilván az átmeneti állapotból adódik, ami persze nem adhat felmentést. Időből van ugyanis a legkevesebb, de az unió rendelkezik gazdasági háttérrel, ha megszorítja a nadrágszíjat, vannak még komoly tartalékai. Akarat is van, csak többfajta megoldás létezik, és sajnos nem a válságok megoldása az első, hanem az országok saját belpolitikai harcaikat vívják. Ez történik itthon, Ausztriában, Németországban, Horvátországban. Több helyen választások zajlanak, hatalmi koncentráció épült, amit például a német ellenzék és Angela Merkel kancellár saját pártja is szeretne megbontani. Aztán sokan szeretnének bekerülni a hatalomba, és a migráció kommunikációját ilyen villongásokra, szavazatok megszerzésére akarják kihasználni. Itthon is ez jellemző a kormányzó párt és az ellenzék között. Ezt egész Európában fontosabbnak tartják, mint a válság kezelését. Kár, hogy az európai kommunikáció a terrorelhárítási kapacitást a menekültekre ráirányítja, addig horrorizálja, túlozza a helyzetet, hogy őket kiáltja ki a legfőbb ellenségnek, miközben nem ők azok.

– Akarat oldaláról megosztott a helyzet?

– Így van, közben a világ válságai dübörögnek tovább. Nem először jelzem itthon, lehet még kerítést építeni, de meghatározó volt, hogy 25 méterenként ott állt egy rendőr és katona, de ezt sokáig nem lehet fenntartani. Naivitás azt gondolni, hogy az, ami ma eredmények tűnik, holnap is az lesz.  Közös európai megoldás kell, mert nincs ott a bölcsek köve egy országban sem. Nagy problémának látom, hogy erre jelenleg nincs közös akarat. Nem Magyarország határát kell elsősorban védeni, hanem az unióét.  Görögországban kellene az uniós határőrizetet bevezetni, illetve az ellenőrző, regisztráló helyeket, a „hot spotokat". Azt pedig, hogy ki indulhat Európa felé, Törökországban, Jordániában és Libanonban kellene meghatározni. Ha onnan elindultak és már utaztak, gyalogoltak ezer kilométert az emberek, nem fordulnak vissza. Az embercsempészek pedig mindennek a legnagyobb haszonélvezői. Tíz hónap alatt több mint egymillió ember indult útnak Európában, főleg a nyugati és az északi országokba.

– Jelen van-e a terrorizmus Európában, illetve itthon?

– Európa terrorveszélyeztetettsége az elmúlt hónapokban nőtt, Magyarországé nem. Ha azt a kommunikációt folytatjuk, ahogy tettük az elmúlt hónapokban, és ez jellemző ma is, abból baj lehet. Egyébként a terroristáknál a lőtéri kutyát nem érdekli Magyarország. Náluk van kockázati elemzés: mérlegre teszik, adott merénylet, támadás nekik mennyit hoz és mennyit visz? Az nem célszerű, amikor ezeket az öngyilkos robbantókat egyszerű birkapásztornak nevezi a világ. Lehet, ők azok, de a mögöttük állók és akik küldik őket, nagyon okos, racionális emberek politikai, katonai célokkal, amiben a terror eszköz és nem cél. Listájuk élén nincs ott Magyarország, Párizsnak náluk már „van hírértéke". Az nem jó, hogy folyamatosan a világlapok címlapján vagyunk azzal, hogy mennyire kemények vagyunk a muszlimokkal, mert ez elérhet egy kritikus pontot, és akkor leckét kaphat Magyarország. Józan politizálás és kommunikáció a célravezető, mert előbb-utóbb a hangzatos, zaftos dolgok kommunikációja visszacsaphat. Eddig hangoztattuk a keleti nyitást meg a muszlimokat, most pedig 180 fokos fordulat történt ellenkező irányba.

Európa értékei ütköznek az IÁ-éval, amely könnyű célpontnak látja Európát. Az USA a kemény dió. Ezért az IÁ-nak szüksége van olyan marketingre, amellyel erősnek mutatja magát, a merényletekhez Nyugat-Európát tekinti megfelelő „helyszínnek". Ha Európa kemény válaszokat tud adni, a terrorveszély csökkenhet. Egy biztos, az IÁ-ot mielőbb meg kell semmisíteni.

Tarjányi Péter Budapesten született 1969-ben. A középiskola után a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán végzett 1990-ben. Kezdő tisztként a Rendőri Ezredben dolgozott, innen került a Rendőrség Különleges Szolgálatához, ahol több parancsnoki beosztásban több száz akciót irányított. Részt vett az USA Külügyminisztériumának szervezésében az University of Louisiana válságkezelési és kríziskommunikációs felkészítésén. Elvégezte a Rendőrtiszti Főiskola bűnügyi szakát, majd közgazdasági végzettséget szerzett a Budapesti Corvinus Egyetemen. Legfrissebb továbbképzését a Harvard Egyetemen végezte idén.

Egy róla szóló könyvben lehet olvasni: „Vert le lázadást repülőgépen 10 000 méterrel a tengerszint felett, álló hétig ücsörgött egy kuplerájban, hogy lebuktasson szerb bűnözőket. Vadászott illegális fegyverszállítmányokra a délszláv háború idején, beépült az albán kábítószer-kereskedő maffiába, mázsaszám hordta szemétégetőbe a Magyarországon lefoglalt hasist, heroint, marihuánát. Védte a köztársaság vezetőit, külföldi diplomatákat, az Egyesült Államok elnökét, kísérte a dalai lámát. Tanult, majd tanított terrorelhárítást Európában és a tengerentúlon. Kommandós volt, parancsnok."