Csökkennek a törlesztőrészletek - Elkezdték az ügyfelek értesítését

A pénzügyi intézmények március 1. és november 30. között küldik az értesítőket, attól függően, hogy ügyfeleik milyen módon adósodtak el. Most, márciusban és áprilisban azok kapnak levelet a bankjuktól, akik deviza alapú kölcsönt vettek fel, augusztusban és szeptemberben pedig azoknál csenget a postás az elszámolással, akiknek forint alapú vagy ténylegesen devizában törlesztett kölcsönük volt.

A levelek automatikusan érkeznek, ezt nem kell kérvényezni, és díja sincs, mondja Fülöp Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivőhelyettese. Egy kivétel azonban van: azoknak, akik éltek a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével vagyis a szerződésük emiatt megszűnt , kérniük kell az elszámolást, ennek költsége tízezer forint.

Az elszámolási értesítő levél nem tartalmazhat apróbetűs részeket.

- A pénzügyi intézményeknek közérthetően kell közölniük az információkat ügyfeleikkel - szögezi le Fülöp Zsuzsanna. - Az MNB rendeletben szabályozta a formát és a tartalmat, attól nem lehet eltérni. A levél első része az elszámolás adatait tartalmazza, vagyis azt, hogy mekkora összeg jár vissza a fogyasztónak. A második fejezetben arról kap tájékoztatást az ügyfél, hogy élő szerződés esetén a jövőben mekkora részleteket kell fizetnie, milyen kamatozás mellett. Végül a tájékoztatás kötelezően tartalmazza a jogorvoslati lehetőségeket.

Ha ugyanis az ügyfél nem ért egyet az elszámolással, 30 napon belül írásban panaszt tehet a pénzügyi intézménynél, amire legfeljebb 60 nap alatt érdemben kell válaszolnia a banknak. Ha valaki ezt sem érzi elégségesnek, akkor az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhat.

Az elszámolások néhány kivétellel a 2004. május 1-je és 2014. július 19-e között kötött hitel- és pénzügyi lízingszerződésekre vonatkoznak. A forintosítás viszont csak a jelzálog fedezetű hiteleket a lakáscélúakat és a szabad felhasználásúakat is , valamint
a lakáslízing-konstrukciókat érinti. Az autóhitellel, -lízinggel és személyi kölcsönnel rendelkezőkkel úgyszintén elszámol a bankjuk, de a forintosítás rájuk nem vonatkozik.

Fontos kérdés: mi jár vissza az ügyfeleknek? Ezt az úgynevezett elszámolással összefüggő jogszabályok írják elő. A pénzügyi intézményeknek azt az összeget kell feltüntetniük, amely a tisztességtelennek minősített folyósítási és törlesztési árfolyamrésből, illetve az egyoldalú kamatemelésekből származott. Ezt a bankok levonják a tőketartozásból, vagy megszűnt (kifizetett) hitelek esetén egy összegben átutalják. Élő szerződéseknél tehát ennyivel csökken a tőketartozás, és így mérséklődik a jövőben a törlesztő részlet is.

- Mivel minden szerződés más és más, a visszajáró összeg is ügyfelenként eltérő - teszi hozzá Fülöp Zsuzsanna. - Ez függ például attól, hogy mikor vették fel a hitelt és így mennyi ideig állt fenn a tisztességtelen helyzet. Általánosságban a 15 20 százalékot is elérheti a csökkenés a törlesztőrészlet, illetve a tőketartozás tekintetében is. Például ha valaki hatmilliós kölcsönt vett fel s ma nagyjából 80 ezer forintot fizet havonta, akkor ez akár 50 60 ezer forintra mérséklődhet, de a pontos összeg az egyedi szerződési feltételektől függ.

Pénz annak is jár vissza, akinek a hitelét nem fizetés miatt a bankja felmondta és követeléskezelőnek értékesítette. Az elszámolást ez esetben is a pénzintézet küldi, amellyel az ügyfélnek fel kell keresnie a követeléskezelőt s ott tudja érvényesíteni az igényét.

A szóvivőhelyettes arra figyelmeztet, a különböző honlapokon található kalkulátorok számításait nem érdemes figyelembe venni, ugyanis azokhoz csak néhány adatot kell megadni. A valóságban azonban egyetlen fogyasztási hitel esetében is több száz, akár ezer információ például a teljes futamidő alatt az egyes törlesztési hónapokban felszámított kamat, devizahiteleknél a hitelnyújtáskor a folyósítási, a továbbiakban pedig a havi törlesztési árfolyamok szükséges a pontos elszámolási kalkulációhoz. Ez az adatbázis pedig a hitelintézeteknél áll rendelkezésre.

Az elszámolási periódusban a jegybank informatikai támogatással, illetve szigorú felügyelettel így akár egyes hitelakták és az azokra vonatkozó konkrét számítások bekérésével, áttekintésével ellenőrzi, hogy a piaci szereplők valóban a jogszabályoknak megfelelően hajtják-e végre a feladatot.

Jogszabálysértés esetén a Magyar Nemzeti Bank azonnal kijavíttatja a pénzügyi szolgáltató gyakorlatát.