Zene nélkül mit ér? - csökkentek a zenei jogdíjak

Minden nyilvános helyen, ahol szerzői alkotás szólal meg, kell zenei jogdíjat fizetni. Bároknak, diszkóknak, kávézóknak egyaránt. A gépzene és az elő zene után is köteles fizetni a vendéglátóegység, hogy mennyit, az sok mindentől függ, például a nyitva tartástól és a hely kategóriájától. Az idei évtől azonban átlagosan csaknem húsz százalékkal csökkennek a díjak. Az átlagosan azt jelenti, hogy van olyan üzlet, ami sokkal kevesebbet fizet majd, mint eddig, másnál pedig kisebb lesz a csökkentés mértéke. Eddig ugyanis nagyon nagyok voltak a különbségek, és ezt az aránytalanságot is szeretnék megszüntetni - mondta a Naplónak Tóth Péter Benjamin az Artisjus kommunikációs igazgatója.

A veszprémi Horváth - Kert vendéglő üzletvezetője szerint a mai gazdasági helyzetben minden forint számít, így örülnek a díjcsökkenésnek. Horváth Szabolcs elmondta: évente százezer forintjukba került eddig, hogy az étteremben szólt a rádió.

A vízre és villanyra kevesebbet fizetett nyaranta, mint a zenei jogdíjra - mondta a balatonfüredi Kredenc Borbisztró tulajdonosa. Igaz, Dobai András aprócska bisztrójában nyáron hetente van élő zenés est.

(A kép illusztráció)

A téma kényes. Az érintettek nem szívesen nyilatkoznak. Volt olyan kávézó, aminek a tulajdonosai, bár korábban más témában szívesen álltak a Napló rendelkezésére, a zenei jogdíjak ügyében még név nélkül sem akartak megszólalni. Egy kisebb balatonfüredi szórakozóhely vezetője a Naplónak név nélkül elmondta: eddig havonta körülbelül húszezer forintot fizetett zenei jogdíjként, ha pedig élőzene volt, akkor azután ismét ki kellett nyitni a pénztárcát. A húszezer nem tűnik soknak, de télen, mikor alig néhány vendég lézeng csak a bárban, ez is megterhelő költség - tette hozzá. Egy másik Balaton-parti közepes nagyságú koktélbár üzemeltetője úgy nyilatkozott: egy nyári szezon alatt 6-700 ezer forintjába került csak a zenei jogdíj, ez pedig az utóbbi évek keserves forgalma mellett nagyon sok.

30 ezer olyan üzlet van évente, ahol van zenei szolgáltatás és ugyanennyi, ahol nincs, legalábbis a Artisjus tudomása szerint. Azt lehet mondani, hogy húsz százalék körül lehet azoknak az aránya, akik jogellenesen szolgáltatnak zenét - mondta Tóth Péter Benjamin. Arra számítanak, hogy a kedvezőbb díjak miatt, több vendéglátóegység dönt majd a zeneszolgáltatás mellett, így ha többen fizetnek majd kevesebbet, a bevételek nem csökkennek.