Semmis lehet az autóhitel-szerződések többsége?

Ezt állította dr. Damm Andrea ügyvéd, aki korábban már nyilatkozott a Naplónak hasonló ügyben. A válság előtt ötszázezren 160 milliárdnyi hitel vettek fel autóvételre. A tartozás miatt az ingatlanukat is elárverezhetik. Minden negyedik autót hitelből vettek, 70-80 százalékukat svájci frank alapúval.

Dr. Damm Andrea szerint érdemes felülvizsgálni a deviza alapú gépjárműhitel-szerződéseket, mert a 2004 és 2009 közötti hitelezés csalássorozat volt, amely az autóhitelek kilencven százalékát érintheti. A devizához kötött hitelügyletekben több olyan bírósági ítélet is született, amely kimondta: ha a kölcsön összege és a törlesztőrészlet forintban van meghatározva, és sem a hitelösszegnél, sem az árfolyamnál nem tüntettek fel idegen devizát, akkor az ügylet forintban jött létre és csak forintban lehet elszámolni. Az autóhitelek 90 százalékánál nem szerepel idegen devizaösszeg, a legtöbb szerződésben is csak annyi, hogy irányadó vagy mértékadó deviza: svájci frank. Ettől egy forinthitel nem minősül át idegen devizához kötött hitellé. A forint is deviza, tehát ha egy deviza figyelembevételével határozza meg a szerződés a kölcsön összegét és a törlesztését, az a kölcsön abban a devizában jött létre.

A jogelv szerint, ha egy szerződésben nem egyértelmű rendelkezések vannak, illetve a rendelkezések egymással ellentétesek, akkor azt kell alkalmazni, ami az ügyfélre nézve kedvezőbb.

A gépjárműhitel felvétele sokszor autószalonban történt, nem bankfiókban. A kölcsönszerződést az egyik alkalmazott íratta alá, nem banktisztviselő. Az így kötött hitelszerződések a jogszabályok szerint semmisek. A vételi jogot maximum öt évre lehet kikötni.