Tehetséges új generáció - Szabó Lajos modern képzésről, piaci versenyről

- Ön dinamikus, lendületes stílust képvisel. Munkájában is ilyen?

- Igen. Korábban egy német egyetemen voltam vendégkutató, ahol kemény munkára volt szükség. Családom félig német származása is feltételezi ezt a stílust. A szakmát kiváló emberektől tanultam: Gaál Zoltán professzortól, akinél doktorandusz voltam, s céltudatossága, lendülete magával ragadott. A mai magyar gazdaság, az ipar, a vállalkozások tempója, lendülete is gyors ritmust feltételez.

- Honnan tudják, milyen és mennyi szakemberre van szükség?

- Kapcsolatban állunk cégvezetőkkel. Példaként említhetem a Contental Teves HR-igazgatóját, aki a humán menedzser képzésünkön a záróvizsgabizottság elnöke. A Balluff Kft. vezetője meghívott előadónk. A péti Nitrogénművek Zrt. vezérkara kari vezetésünkkel közös tanácskozáson vett részt Péten, vezérigazgatójuk tiszteletbeli docensünk. Kollégáim tartanak vállalati tréningeket, a tapasztalatuk beépül oktatási programjainkba. Sok cégvezető oktat nálunk. A mesterszakok vezetési szemináriumain a gazdaság, a szolgáltatás, a kereskedelem, a sport képviselői életútjukról beszélnek, hogy mitől lehet sikeres vezető valaki.

Dr. Szabó Lajos, a veszprémi gazdaságtudományi kar dékánja (Fotó: Penovác Károly)

- Van-e mércéjük, hogy az itt végzettek hol tudnak elhelyezkedni?

- A kétezer ötszáz hallgatónk közül többen dolgoznak, főleg a levelező tagozatosok. Jók az elhelyezkedési esélyek, a többség főként a régióban marad. Kemény a kiválasztási rendszerünk: a tudás mellett fontos a pályaalkalmasság, hiszen az üzleti életben rátermettség, döntési képesség, felelősségvállalás, kiváló konfliktusmegoldás kell. Mindezt leginkább tréningeken mérjük. Akinél ezek hiányoznak, az nem kaphat diplomát. Jó érzés, amikor egy cégnél az igazgatói folyóson hárman is rám köszönnek a volt tanítványok közül.

- A cégekkel közös nemzetközi kutatásaik milyen célt szolgálnak?

- A cégvezetőkkel kutatói tanácsadó csoportokat hoztunk létre, az ötleteket megbeszéljük, a kutatási és interjúkérdéseket, a kérdőíveket velük elemezzük. Kutatásaink a gazdaságtudomány teljes területét érintik. Oktatjuk, kutatjuk a klasszikus közgazdaságtant, a makro-, és mikroökonómiai kérdéseket, fontosnak tartjuk a versenyképességet, kutatjuk, mitől, hogyan lehet versenyelőnyhöz jutni. Vizsgáljuk azokat a vezetési rendszereket, módszereket, amelyekkel sikeresek lehetnek a vállalatok. Alapvető az innováció, a tudás, a kreativitás.

- Ehhez pénz kell.

- Ötlet kell, műszaki-technikai háttér, szürkeállomány. Ha ez összeáll, van pénz. A sikeres vállalatoknál ez összeáll. Ebben van a képzés felelőssége: ne csak lexikális tudást adjon, a hallgató a szakmában gondolkodjon, legyen ötlete, legyen befogadó a szakmai kultúra. Így lehet találni forrásokat multinacionális környezetben, kisvállalatoknál. Sok pályázati lehetőség van, tudni kell ezeket helyesen felhasználni.

- Ezzel meg lehetne akadályozni azt is, hogy sok fiatal elmenjen?

- Lényeges, hogy haza is jöjjenek, az nem baj, ha az első egyetemi végzettség után elmennek külföldre dolgozni, tapasztalatot szerezni. Ez a modern kori portyázás. Ahhoz, hogy ma valaki sikeres gazdasági vezető legyen, már el kell mennie világot látni, hogy később itthon hasznosítsa a tudását! Jómagam az egyetem után Németországban, Olaszországban és az USA-ban dolgoztam. Most veszünk fel két fiatalt, egyikük 11 évet élt Spanyolországban, ott szerzett PhD-t, mexikói feleségével ideköltöznek, Veszprémbe.

- Szűkülő támogatás mellett miből élnek?

- A gazdaságtudományban, mesterképzésben nappali és levelező tagozaton is sok államilag finanszírozott képzés van. Az államilag finanszírozott alapképzésbe csak magas pontszámmal lehet bejutni, ezt az állam írja elő. A költségtérítési díj sem magas: hat hónapra 150 ezer forint. Sok ösztöndíj lehetőség van, például demonstrátori munkát végezhet a hallgató. A karok együttműködve is indulnak pályázatokon. Ennek az összefogásnak a sikerét mutatja, hogy az összes hazai intézmény közül a legtöbb pályázatot az országban a Pannon Egyetem nyerte el, illetve a legtöbb pénzt nyerte milliárdos nagyságrendben.

- Mint dékán, mekkora felelősséget érez az egyetem és a fiatalok jövőjét illetően?

- Óriásit. Az egyetem a tudás, az etika és az erkölcs fellegvára. A fiataloknak nagy szabadsága van. Tehetségesek, a mi felelősségünk, hogyan szólítjuk meg őket. Le kell kötni, jó irányba kell terelni őket. Ha ez sikerül, jó generáció lesz.

Dr. Szabó Lajos szerint Veszprém megye hű tükörképe a hazai gazdaságnak. Nincs olyan jó állapotban, mint amilyen a háttérfeltételek mellett lehetne. A magyar ember okos, találékony, ha ez kellő szorgalommal párosul, akkor meg lehet találni az összes forrást. A gazdaságban nagyobb lehetőség rejlik, mint amit mi kihasználunk. Ezt jól tükrözi, hogy több magyar kapott már Nobel-díjat, és csak egy élt és alkotott itthon. Megvannak az ötletek, de a körülményekben koncentráltabb szervezettség, hatékonyság, innovatív kultúra kellene. Ahol ezek megvannak, odamegy a tudás és a pénz.