Sérülhet a gyógyszertárellátás

Veszprém megyében jelenleg a települések több mint kétharmadában nincs patika. Ezt a Naplónak a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) elnöke, dr. Zlinszky János mondta el. Szövetségük álláspontja szerint a gyógyszertárak fenntartása és működtetése évről évre egyre nehezebb. Az elmúlt évek során hozott, gyakran ad hoc jellegű, nem megfelelően előkészített, valamint kellő felkészülési időt nem biztosító intézkedések bizonytalanságot hoztak és feszültséget keltettek a patikaszektor szereplői között.

A HGYSZ, amely a hazai patikapiac hetedét működteti, azt tapasztalja, hogy a magyarországi patikaszektor súlyos gondokkal küzd, és a jelenlegi környezetben a gyógyszertárak működtetése nem fenntartható, ezért számuk folyamatosan csökken. Az Országgyűlés által megszavazott törvénymódosítás értelmében a gyógyszerészeknek 2017. január 1-jéig többségi tulajdonnal kell rendelkezniük a magyarországi gyógyszertárakban. 

Az új szabályozás szerint a 2000 főnél népesebb településeken, ahol csak egy patika van, az állam a gyógyszerészeket megelőzve is többségi tulajdonossá válhat, biztosítva a gyógyszerellátást. A törvénymódosítás nem foglalkozik a 2000 fős vagy kisebb lélekszámú településekkel. Ha ezeken a településeken nem valósul meg 2017. január 1-jéig a gyógyszerészi többségi tulajdon, vagy a jövőben a tulajdonos nyugdíjba megy és nem talál vevőt a patikájára, ezek be kell, hogy zárjanak, ami jelentősen megnehezítheti a kistelepüléseken élők gyógyszerhez jutását.Zlinszky János a KSH és az ÁNTSZ adataira hivatkozva közölte, hazánk népességének 16,8 százaléka, több, mint másfélmillió ember él 2000 fő alatti kistelepülésen.

A közforgalmú gyógyszertárakat és a fiókpatikákat is figyelembe véve e települések 69 százalékában, összesen 1663 2000 fő alatti településen nem működik gyógyszertár, csupán 30 százalékukban, 741 településen található patika. Megyénkben tavaly 74 településen 124 patika működött, azóta héttel csökkent a gyógyszertárak száma, 69 településen 117 gyógyszertár maradt. A megyében a települések közel 70 százalékában nincs gyógyszertár.Végezetül Zlinszky János az alábbiakban foglalta össze álláspontját:

„A gyógyszertárak működtetése és fenntartása évről évre egyre nehezebb. Az elmúlt években nemcsak a vaklicitek okoztak jelentős árrés-tömeg kiesést – ami havi szinten 400-450 ezer forintot jelent patikánként –, de a forgalmat komoly mértékben rontotta az is, hogy az elmúlt évtizedben folyamatosan szűkült a patikában forgalmazható termékek köre. A tulajdonlásra vonatkozó szabályoknak köszönhetően a vidéki kispatikák sorsa is bizonytalanná vált. Az elmúlt hónapok során számos javaslatot dolgoztunk ki és osztottunk meg a döntéshozókkal, hogy a hazai patikák helyzetét javítsuk.

”A Napló a kérdésről szerette volna kikérni a megyei tiszti főgyógyszerész, dr. Nagy Zsuzsanna véleményét is, de nyilatkozatot csak az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) Kommunikációs Főosztálya adhat. Az Ember Erőforrások Minisztériuma Egészségügyi Államtitkárság Sajtóosztálya a jelen íráshoz hasonló terjedelemben válaszolt. Ebben többek között leírták, Veszprém megyében a működő közforgalmú gyógyszertárak közül az OTH adatai alapján kevesebb mint 10 gyógyszertár nem felel meg a 2014. január 1-től elvárt, minimum 25 százalékos gyógyszerészi, szakmai tulajdoni aránynak, melyek közül minden egység olyan városban helyezkedik el, ahol több gyógyszertár is van.Álláspontjukat tartalmazó teljes válaszukat későbbi számunkban közöljük.